Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Vajon Imre: A Saturnia Pyri lárvája és imágója központi idegrendszerének összehasonlító anatómiai vizsgálata

Tapasztalatok A lárva idegrendszere jóval egyszerűbb felépítésű, mint az imágóé, ami az életmódjával és az egyedfejlődés alacsonyabb fokával magyarázható ez az idegdúcok kisebb mérvű koncentrálódásában jut kifejezésre. A test idegdúcai sem fejlettségben, sem tömörülésben nem érik el a2t a fokot, ami az imágónál tapasztalható. A lárva viselkedése is az alacsonyabb fejlettségű idegrendszer működésével hozható kapcsolatba. A fej dúcai és idegei A fejben két nagy idegközpontot: az agyat és a garatalatti dúcot találjuk meg. Van itt még egy jól elkülönült kis dúc, a frontalis ganglion, mely a sympathicus idegrendszer feji részének egyik központja. A lárva agya (ganglion supraoesophageum) a fej és a rágó szájszervek izmai közé van beágyazva, a fej tok közepe táján. Közvetlenül a garat dorsalis fala fölött fekszik. A testmérethez viszonyítva tömege kicsiny. Felülete sima és tagolatlan. Rajta külsőleg az agyszakaszok nem különíthetők el. A jobb- és baloldali féltekék körte alakúak. A két lateralis, körte alakú agyrész medialisan vastagabbik részével összenőtt. Az elvékonyodó részek cranialis, a vastagabbak pedig caudalis irányba tekintenek. Az agy dorsalis felszínének közepén egy erőteljes barázda, a protocerebralis árok húzódik longitudinális irányba. Az agy egy közepén erőteljesen megvastagodott kiflihez hasonlít. Előtte medialisan az izmok között megtalálható a kis magányos frontalis ganglion, amely kétoldalt a frontalis connectivumokkal kapcsolódik az agy elejéhez, ventrolateralisan. Az agy anterior helyzetben van a garatalatti dúchoz képest. Frontalis, elvékonyodó részéből lateralisan erednek a fej különböző szerveinek idegei. A hernyónak összetett szeme nincs, ennek megfelelően a látólebenye (lobus opticus) is hiányzik. A látóidege (nervus opticus) viszont jól fejlett és az agy anteriolateralis részéről veszi kezdetét. Ez a vastag ideg a hat egyszerű szem elérése előtt hat ágra (nervi ocelli) oszlik, melyek azután az egyszerű szemek aljához csatlakoznak. A csápideg (nervus antennalis) a látóideg mellett eredő, nem túlságosan fejlett ideg. Lefelé hajolva a csáp tövében két ágra különül. Az említett idegek szomszédságából veszi kezdetét a felsőajak-ideg (nervus labralis), mely szintén két ágra válik szét. Az agyból ventrolateralisan erednek az első ventralis connectivumok, amelyek azt a garatalatti dúchoz kötik. Ezek a connectivumok feltűnően hosszúak, mivel a lárva vastag garatját ölelik körül. A hosszú connectivumok miatt a garatfeletti és a garatalatti dúcok távol kerültek egymástól. Az első ventralis connectivumok mögött van a vékony tritocerebralis commissura, amely a garatalatti dúchoz való csatlakozás nélkül veszi körül a garatot hurokszerűen. A lárva tritocerebralis commissurája tehát elkülönülten található meg, nem úgy, mint az imágóé. A garatalatti dúcot (ganglion infraoesophageum) szintén izmok közé ágyazva találjuk meg, közvetlenül a garat alatt. Az agyhoz viszonyítva nagy félhold alakú idegközpont. A dúc nagy mérete a fejlett rágószervekkel van összefüggésben. Frontalis vastag felszínéről erednek az imágóétól jóval fejlettebb szájszervi idegek. Ezek az idegek a rágó szájszerv igénybevételének megfelelően alakultak, tehát vastagok. Legvastagabb közülük a rágóideg (nervus mandibularis), mely a dúc frontalis felszínén lateralisan ered. A rágó ízesülési helye előtt kettéágazik, a tulajdonképpeni rágóidegre, mely bejut a rágóba, és a rágó fejben maradó izmának idegére. 432