Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Vajon Imre: A Saturnia Pyri lárvája és imágója központi idegrendszerének összehasonlító anatómiai vizsgálata

A SATURNIA PYRI LÁRVÁJA ÉS IMÁGÓJA KÖZPONTI IDEGRENDSZERÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ANATÓMIAI VIZSGÁLATA DR. VAJON IMRE (Közlésre érkezett: 1978. december 12.) Az utóbbi időben a lepkék idegrendszerének anatómiai vizsgálata mellett, áttértem a lárvaalakok, a hernyók idegrendszerének a tanulmányozására is. Szükségesnek tartom ezt egyrészt azért, mert hazai kutatók eddig nem foglalkoztak a lepkelárvák idegrendszerének vizsgálatával, másrészt a hernyók idegrendszerére vonatkozó kutatások sok tekintetben újat hozhatnak az idegrendszer onto- és filogenezisére vonatkozólag, és ezek a megállapítások utat mutathatnak a lepkék filogenezisében. Külföldi kutatók közül Peterson (1912), Duporte (1912), Swine (1920), Hilleman (1933), Chattoraj (1955) és Sriwastava (1958) foglalkoztak ilyen irányú vizsgálatokkal. Tekintettel arra, hogy a nagy pávaszem hernyója és imágója idegrendszerének anatómiáját egyaránt megvizsgáltam, módom volt ezek után a központi idegrendszerük összehasonlítására. A hernyók és a lepkék központi idegrendszere is — mint minden rovaré — idegdúclánc típusú. A dúcpárok száma a rovaroknál eredetileg egyenlő a testszelvények számával. Az azonos szelvényekben levő dúcpárokat egymással keresztcommissurák kötik össze. Az előző és a következő szelvényekben levő dúcokat hosszanti connectívumok kapcsolják össze. Ez az eredeti elrendezés azonban sohasem marad fenn. Két vagy több idegdúc egymáshoz való kisebb vagy nagyobb fokú közeledése, vagy az idegdúcok összeolvadása révén, az idegdúclánc egységes képe többé-kevésbé megbomlik. Általában bekövetkezik minden egyes szelvény dúcpárjának az összeolvadása és ezáltal a commissurák is eltűnnek, mint külsőleg megfigyelhető idegtörzsek. A különböző rovarcsoportoknál eltérő módon hosszanti (longitudinális) irányba is bekövetkezik a dúcok kisebb vagy nagyobb fokú összeolvadása. Mindig bekövetkezik az első három fejszelvény idegdúcainak az összeolvadása garatfeletti vagy agydúccá, és a három utolsó fejszelvény dúcainak az összenövése egységes garatalatti dúccá. (Az agy dúcnak a tagoltsága mindig erőteljesebb, mint agaratalatti dúcé.) A tor három szelvényének dúca sokszor önálló marad, de ezek is változatos módon nőhetnek össze egymással. A potroh dúcai is hajlamosak az összeolvadásra, részben egymással, részben pedig a tornak a dúcaival. A dúcok összeolvadását illetően arra is van példa a rovaroknál, hogy a garatalatti dúc az összes utána következő dúccal egyetlen idegdúctömeget képez. (Rizothrogus.) A páros kétoldali connectivumok vagy jól elkülönülten futnak, vagy annyira egymás mellé simulnak, hogy külsőleg egységesnek tűnnek. 431