Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Kozári József: Birtokviszonyok alakulása Deménden 1860 és 1888 között

társadalmi csoportok létszáma azonban korántsem volt állandó. Az öröklődés az egész portákat az évtizedek folyamán fél-, negyed-, nyolcadtelekre vagy töredéktelekre osztotta, melynek következtében a telkesjobbágyok leszármazottainak útja csaknem bizonyosan vezetett el a zsellérséghez. E folyamatot az alábbi táblázat illusztrálja, mely a községben levő teleknagyságokat két időmetszetben mutatja be. Teleknagy ság-csoportok Év egész 10/12 3/4 7/12 fél 3/8 4/12 1/4 Össz. 1771

7 5 — 21 34 23 — 4 60 1851® 2 1 2 1 31 2 1 17 25— 4 57 A fenti adatok jól érzékeltetik a jobbágybirtok osztódását. 80 év leforgása alatt, jóllehet a telkiállomány 2 egész portával gyarapodott, s a jobbágyok száma csökkent, az egésztelkek közel 50%-a, a" negyedtelkeknek pedig pontosan a fele hiányzik. Ugyanakkor szintén 50% körül növekszik a féltelkiek száma és megjelennek a töredéktelkek is. A hiányzó negyedtelkesek utódait valószínűleg a zsellérek (szám szerint 69) soraiban kell keresnünk. Feltehetően ez magyarázza a jobbágy birtokosok számának csökkenését is. Az eddigiekben csak a falu telkes gazdáiról szólhattunk. Az 1860-ból ránkmaradt földkönyv azonban lehetővé teszi, hogy a legszegényebbektől a leggazdagabbakig minden csoportot érinthessünk, és így hozzávetőlegesen pontos társadalomrajzot adjunk. Azért hozzávetőlegeset, mert a hivatkozott forrás a szőlőterületeknek csak a kiterjedését adja meg, s nem szól róla, hogy kinek a használatában vannak, és a legelőterületekkel is így jár el. Mielőtt azonban részletesen is megtekintenénk forrásunkat, vessünk egy pillantást a teleknagyság-csoportokra. Év 2^ 10/12 3/4 7/12 fél 2/4 3/8 4/12 1/4 Össz. ^ösTz.

1™

7' I860

9 1 1 2 1 25 2 1 28 61 25 4 Első tekintetre világos lehet, hogy a feudalizmus utolsó nyolc évtizede során sem ment végbe akkora változás, mint a jobbágyfelszabadítás után 9 év alatt. Itt a telekaprózó dás mellett már az ellenkező irányú folyamat is megfigyelhető. A birtokosok száma 57-ről 6l-re emelkedik. Az 1851-ben még meglevő 2 egész telek eltűnik, hogy egy 2 1/4 teleknagyságot képviselő birtoknak adjon helyet. A töredék telkekben nem figyelhető meg változás. A féltelkek száma 20%-kal csökken, a negyedtelkeké viszont 65%-kal növekszik. Párhuzamosan jelentős mértékben, 69-ről 9l-re nő a zsellérek száma is, ami 32%-os gyarapodásnak felel meg. Forrásunk tüzetesebb elemzése révén egyébként az állapítható meg, hogy Deménden 1860-ban 155 birtokos volt. Az e birtokosok kezén levő területből 58,60 kat. hold (1,95%) volt beltelek, 1007,14 kat. holdat (33,11%) foglaltak el szántók, 38,64 holdat (1,27%) a kertek, 243,56 holdat (8,01%) a rétek, 117,56 holdat (3,87%) a legelők, 630,88 holdat (20,74%) az erdők és 96,51 holdat (3,17%-) a „hasztalan" területek. A birtokosok így összesen 2174,92 holdat, vagyis az összterület 71,51%-át tartották tulajdonukban. A fennmaradó 28,49%-ot a szőlők (140,65), a közös legelők (591,89 kh) a közterületek 15,46 kh és a művelés alá nem fogott vagy fogható területek (118,58 kh) adták.

1

0 356