Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Bohony Nándor: Adózó népesség és határhasználat Egerben az 1828. évi országos összeírás adatai alapján

sort. E 778,1 hektárt kitevő földingatlan túlnyomó részét, 652,05 hektárt (83,8%) Eger bel- és külvárosában lakó gazdák tartották használatukban, és mindössze 126,05 hektár (16,2%) volt a pusztákon és promontorokon összeírottak részesedése, akik — mint már utaltunk rá — pusztai lakosok, illetve vélelmezhetően extraneus birtokosok voltak. Eger város határa Markmüller József térképe alapján A használatukban levő földeken Eger adófizető gazdái döntően és elsősorban szőlőt műveltek. Egerben, illetve azon a területen, amit a város gazdasági értelemben vett határának tekinthetünk, a jellegzetes birtok a szőlőbirtok volt. Kismértékű szántó-, kert- és rétgazdálkodás legfeljebb az úgynevezett subvinetumban, azaz a szőlőaljában, vagyis a szőlőföld alsó, a szekérúthoz legközelebb eső részén folyt. A fentebb már említett 1690 gazdaság közül 1210 (71,59%) volt tisztán szőlő és 480 (28,41%) volt, ahol a szőlőn kívül a subvinetumban más művelési ág is előfordult. Nem meglepő tehát, hogy a földek 86,8%-án, tehát 778,1 hektáron szőlő díszlett, és a szőlőalja pedig a terület 13,2%-ára, vagyis csupán 124,1 hektárra terjedt ki. Az összeírás — sajnos — nem tájékoztat az egri szőlőkben divatos fajtákról, de egy 1828-ból származó leírás részletesen is felsorolja azokat.

1

1'

3 Az egri szőlők — az összeírok minősítése szerint - kivétel nélkül első osztályúak voltak, s az egységnyinek tekintett, vagyis a 600 négyszögöles szőlőföld bérleti díját (census arendalis) 36 krajcárban állapították meg. A mondottakból következően az egriek által használt területeken, nyomásos gazdálkodásról természetesen nem beszélhetünk. Ezzel szemben okvetlenül érdemesnek látszott megvizsgálnunk, vajon az Egerben nyilvántartásba vett gazdák 778,1 hektárra terjedő szőlőinek megmunkálása hány munkanapot igényelt. Ezt annál könnyebben tehettük, mert az összeírok feljegyezték, hogy az egységnyinek vett 600 négyszögöles szőlőföld egyszeri megkapálásához hány napra volt szükség. A munkaerőigény a különböző pusz350