Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Bohony Nándor: Adózó népesség és határhasználat Egerben az 1828. évi országos összeírás adatai alapján

tákon és promontorokon, a talajviszonyoktól függően más és más volt. 600 négyszögöl egyszeri megkapálása Almagyaron, Birkán, Tihaméren 2, Kocson, Ráchegyen, Szőlőskén, Tekseszalókon 2,5, végül Cegléden 3 napot követelt meg. Ezt figyelembe véve és a megfelelő számításokat elvégezve, az a végeredmény áll előttünk, hogy a 778,1 hektár szőlő egyszeri megkapálása összesen kerek számban 8843 munkanapot vett igénybe. Ám Egerben — az observationes szerint — négyszer kapálták a szőlőket. Ehhez pedig összesen 35 372 napra volt szükség. A szőlőket persze nemcsak kapálni kellett, hanem kötözni, metszeni, tisztítani, kaccsolni, trágyázni is, és ezenkívül még bizonyos, közelebbről meg nem határozott talajjavítás (melioratio) is jelentkezett. Nem szólva azokról a munkákról, amiknek feljegyzéséről az összeírok megfeledkeztek, például a karózásról, külöpböző felszerelések karbantartásáról stb. A 600 négyszögölön előállítható bor mennyisége a korabeli Egerben az összeírás tanúsága szerint 6 és 10,8 urna (köböl), vagyis 372 és 669,6 liter között mozgott. Eger szőlőiben — az összeírás adatai szerint — így mindent összevetve 2 090 303 liter, azaz 20 903 hektoliter bor termett. Az egyes puszták és promontorok borhozamát az itt következő kimutatás szemlélteti: 600 négyszögölön előÖssztermés állítható bormennyiség 1. Álmagyar 5,95 hl 2 824,2 hl 2. Birka 5,95 hl 1 160,6 hl 3. Cegléd 6,69 hl 2 656,03 hl 4. Kocs 3,72 hl 912,2 hl 5. Ráchegy 5,58 hl 691,9 hl 6. Szőlőske 3,72 hl 7 463,8 hl 7. Tekseszalók 3,72 hl 2 498,3 hl 8. Tihamér 4,46 hl 2 723,0 hl Összesen: 20 903,03 hl Egy köböl (54,4 liter)

1

2 bor hét év (1822-1829) viszonylatában megállapítható átlagára az egri piac jegyzőkönyveinek tanúsága szerint 1 forint volt. Egy liter tehát kerek számban 1 krajcárba, egy hektoliter pedig szintén kerek számba 100 krajcárba, vagyis 1 forint 40 krajcárba került. Az egri gazdák 20 903,03 hektoliter bora így összesen 33 759,33 forint értéket képviselt. Ez persze még korántsem jelentette a tiszta hasznot. Ezt az összeget különféle termelési költségek és egyéb szolgáltatások terhelték. Egy kapás termelési költsége (négyszeri kapálás, metszés, kötözés, tisztítás, trágyázás, melioráció, kaccsolás) átlagban 2,25 forintot tett ki. A 778,1 hektár össztermelési költsége 18 738,75 forintot vitt el. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez nem a teljes összeg, minthogy az összeírok — mint utaltunk rá — korántsem számoltak el mindent. A termelési költségek levonása után fennmaradt összeget még tized- és kilencedszolgáltatás is terhelte. A tized és kilenced pénzben kifejezett értéke külön-külön 3371,45, együttesen pedig 6742,90 forint volt. Ha tehát a termelési költségek 18 738,75 forintos, valamint a tized és kilenced 6742,90 forintos összegét levonjuk a 33 759,33 forintos termelési értékből, úgy tiszta jövedelemként 8277,68 forint maradt. Az 1 hektárra eső évi tiszta jövedelem így 10,63 forint volt, egy adófizető gazdára pedig átlagban 4,98 forint jutott. Ha ezek után az egyes birtokkategóriák részesedésének statisztikai átlagát tekintjük, úgy azt találjuk, hogy a 0,575 hektárig terjedő szőlőbirtok évi tiszta jövedelme 6,11 forint, a 0,575 és 2,87 közé esőké 6,11 és 30,50; a 2,87 és 5,75 hektár közé esőké pedig 30,50 és 61,12 forint között mozgott. 351