Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Bohony Nándor: Adózó népesség és határhasználat Egerben az 1828. évi országos összeírás adatai alapján

voltak. A 781 adóköteles család sorában 692 (88,6%) volt zsellér és 89 (11,4%) al-, házatlan zsellér, zsellér jogállású család. Az adózó háztartások többsége, 2084 (81,1%) szintén azonos jogállású elemekből állt össze, mindössze 395 háztartásban, vagyis a háztartások 15,9%-ában éltek együtt különféle jogállású elemek. Ezek között 7-ben lakott honorácior, civis és inquilinus, l-ben honorácior, civis és subinquilinus, 15-ben honorácior és inquilinus, 9-ben honorácior és subinquilinus, 205-ben civis és inquilinus, 158-ban civis és subinquilinus egy fedél alatt. A családok és háztartások összetétele fölött tartott szemle végére érve, az látszik leszögezhetőnek, hogy az inquilinusok és subinquilinusok családjait és háztartásait a jogállás egyöntetűsége, azaz az ilyen értelemben vett homogenitás jellemezte, ezzel szemben a honoráciorok és polgárok, tehát az előkelőbb kategóriák háztartásai egy részét viszont épp ellenkezőleg a heterogén összetétel határozta meg. A fent tárgyalt természetes személyek közül mezőgazdaságilag hasznosított földingatlannal 1813-an rendelkeztek. Adómentességet 123 (6,78%) élvezett, a többi tehát 1690 (93,22%) adóköteles volt. Ez utóbbiak körében 26 (1,5%) volt honorácior, 121 (7,2%) civis, 945 (55,9%) inquilinus, 274 (15,3%) subinquilinus, 15 (1,8%) ismeretlen jogállású és további 309 (18,3%) pusztai lakos, vagy feltehetően extraneus, akiknek jogállását szintén nem ismerjük. A gazdák sorában 286 (15,8%) volt belvárosi, 1218 (67,2%) külvárosi, 309 (17%) pusztai vagy extraneus. Mindezek összesen 1709,44 kat. holdat, vagyis 982,04 hektárra kiterjedő földterületet tartottak használatukban, amiből 140,2 kat. hold, azaz 80,4 hektár (8,2%) volt adómentes, és 1569,24 kat. hold, tehát 901,6 hektár (91,8%) adózó. A továbbiakban a mentesítettektől eltekintünk és csupán a contribuensek viszonyait vizsgáljuk. Az 1569,24 kat. holdra, vagyis 901,6 hektárra terjedő contribuens földből 43,48 hektár (4,8%) volt honoratior-birtok, 118,74 hektár (13,1%) civis-birtok, 438,2 hektár (48,5%) inquilinus-, 114,2 hektár (12,7%) subinquilinus kézen, 14,77 hektárt (2%) tartottak használatukban ismeretlen jogállásúak, és 173,8 hektár (18,9%) volt a pusztaiak vagy extraneusok részesedése. Az elősorolt földeken összesen 1690 adóköteles gazdaság egzisztált. Egy gazdaságra átlagosan 0,53 hektár terület esett. Ám ahogy a birtokosok is különböző jogállású egyénekből tevődtek össze, az egyes gazdaságok is különböző nagyságrendhez tartoztak. Ezt a hagyományos statisztikai kategóriák szerint az alábbiakban mutatjuk ki: r , , , Gazdaságok Birtoknagyság , g % területe szama hektárban 1 kh (0,575 ha) alatt 1232 72,9 377 1- 5 kh-ig (0,575-2,87 ha-ig) 436 25,8 430 5-10 kh-ig (2,87-5,75 ha-ig) 17 1,0 58 10-20 kh-ig (5,75-11,5 ha-ig) 5 0,3 37 Összesen: 1690 100,0 902 A legnagyobb földingatlannal rendelkező lakosok Egerben tehát Sarpe János civis, másodosztályú kereskedő, Saffner Imre külső tanácsos, karabélykészítő, Spetz József gyógyszerész, valamint Szinger Ferenc és Bartsik József voltak. Ez utóbbiakról közelebbit nem tudunk. A gazdaságok keretébe összesen 166 szarvasmarha és 184 ló tartozott. A szarvasmarhák között 163 fejőstehén, 1 meddő tehén és 2 hároméves növendék volt. Ezt az alacsony számot némiképp az előző évben a városon is keresztülsöprő általános marhavész magyarázza. A lovak mind háromévesek, illetve annál idősebbek voltak. 348