Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Bodnár László: Településközpontok és vonzáskörzeteik Heves megyében

A terv javasolja, hogy Recsk kiemelt alsó fokú központ lássa el alapfokú intézményekkel Mátraderecske, Mátraballa, Bükkszék, Szajla és Terpes településeket. E körzet ilyen meghatározását a recski, bükkszéki, szajlai és terpesi tsz-ek összevonása indokolja. Racionális követelmény, hogy a tágabb értelemben vett termelés és az állami igazgatási szervezet területi egységeinek határa egybeessék. Jelenleg az államigazgatási területi rendszer és a termelés területi egységeinek kölcsönhatásában két ellentétes tendencia érvényesül: egyrészt a termelés területi átrendeződésének dinamikus folyamata következtében vannak eltérések a két rendszer között, másrészt a megyének a termelés tervezésében, területi elhelyezkedésében és annak módosításában is betöltött tartós szerepe és e szerep erősödése következtében a megye államigazgatási határai egyre inkább gazdasági térszerkezeti határokká válnak, bár a regionális tervezés ezt befolyásolja. A járási székhelyek egyórás izokronjai (egyenlő idő alatt elérhető pontokat összekötő vonal) a járásokhoz tartozó települések döntő részét körbe futják. A rajtuk kívül esők többsége az egri járásban van. A járatok sűrűsödésével, a menetidő csökkentésével, a zsúfoltság enyhítésével, a kulturáltabb utazás feltételeinek javításával fokozni lehet az „elzárt" települések életképességét. A centrumok vonzásának kiterjedése, valamint az ipari munkahelyek könnyebb elérhetősége révén az elvándorlások üteme a falvakból tovább csökkenhet. Az elmúlt évtizedben a közlekedés terén végbement fejlődés eredményeként a megyének minden községe be van kapcsolva a közlekedési hálózatba. Egyre több új járatot indítanak, de a régi vonalakon is nő a járatsűrűség. Az utazási idő iránti igény és az utasok száma azonban legalább olyan gyors ütemben nőtt, emiatt a zsúfoltság egyes helyeken nemhogy csökkent volna, hanem fokozódott, a menetidő sem változott lényegesen. Egy településnek a központhoz viszonyított helyzetét a távolságon kívül az eljutás ideje is lényegesen befolyásolja. Az azonos távolságra levő és egyenlő utazási idővel elérhető települések közül az van kedvezőbb helyzetben, ahonnan sűrűbben indulnak járatok. Jelenleg a közigazgatási határok, mindenekelőtt a járáshatárok és a közlekedési lehetőségek között szoros kapcsolat van. Ennek magyarázata az, hogy a közigazgatási határok megvonásánál figyelembe veszik a közlekedési lehetőségeket, a már kijelölt közigazgatási határok is befolyásolják a tömegközlekedési járatok vonalvezetését. A települések belső szerkezete nagymértékben függ a domborzati adottságoktól. Az északi hegyvidéki terület települései általában zártak, szoros beépítésűek. A megye középső és déli részén a települések belterülete nagy, a településszerkezet laza. A jelenlegi laksűrűségi értékek 37 településnél nem éri el a 10 fő/ha-t. Ezek az értékek távlatban a népesség számának csökkenésével párhuzamosan tovább csökkennek. Különösen az alföldi települések (Dormánd, Mezőtárkány, Karácsond, Nagy fügéd, Tarnaszentmiklós, Tiszanána, Sarud, Átány stb.) központjában a telkek igen nagyok, sok helyen elérik az 1 kh-t is. A megye területfelhasználása a megyei településhálózat-fejlesztés távlatra tervezett eszközei következtében változik. Az ipar fejlesztése lényeges további területfelhasználással nem jár. Hatvan környékén kifejlődő ipari agglomeráció és a Recsk—Bélapátfalva-Eger háromszög ipari koncentrációja jelentik a megye kifejezetten ipari területfelhasználását. További területfelhasználást a recski fejlesztés megvalósulása tesz szükségessé. A mezőgazdaságban tervezett különféle fejlesztések jelentik a lényegesebb változást a megye területének felhasználásában. Az infrastrukturális létesítmények fejlesztése következtében is változás következik be a területfelhasználásban. Az épülő és tervezett tározók, a vízfolyások szabályozása, a megyében épülő autóutak, gázvezetékek, olajvezetékek, az üdülés és idegenforgalom létesítményei lépnek fel új területigénnyel. 315