Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Bodnár László: Településközpontok és vonzáskörzeteik Heves megyében

Gyöngyös és vonzáskörzetének fejlődését a város és környékének iparfejlesztései, különösen az egyedi nagyberuházások gyorsították. Ennek következtében a város és környéke munkaerő-kapcsolatai ugrásszerűen nőttek. 1975-ben a városban dolgozók mintegy 40%-a a környező községekben lakott, ugyanakkor a város biztosította a visontai külfejtés és a Gagarin Hőerőmű mintegy 1800 dolgozójának a lakásellátását. A város középfokú vonzása a megye középső részén érvényesül, de nem terjed ki a megyehatáron túlra. A város népessége 1970 és 1975 között 9,7%-kal nőtt. A termelő gazdaság fejlődésével az infrastruktúra fejlesztése nem tudott lépést tartani. Hatvan város falusias jellegű településéből a felszabadulást követő években alakult várossá, ipara egysíkú, a kismértékű javulás mellett nem biztosít megfelelő munkahelyválasztékot. Az utóbbi években az élelmiszeripar és a könnyűipar növelte termelési volumenét, a konzerv- és a cukorgyár rekonstrukciója, valamint a Duna Cipőgyár új üzeme révén. Ennek következtében némileg nőtt a környező községekből a városba irányuló ingázás, ugyanakkor még jelentős a városból eljárók száma. Hatvan környékén, Apcon jelentős kohászati bázis fejlődött ki, de jelentős iparral rendelkezik Lőrinci nagyközség is. A város gazdaságszervező szerepe a termelőszövetkezetek egyesülésével fejlődött. Hatvan középfokú vonzása a történelmi előzmények, a település nagysága miatt más mint Egeré és Gyöngyösé. Jelenleg a hatvani kórház egészségügyi vonzást gyakorol a szomszédos Pest és Szolnok megyére, távlatban azonban ez a vonzás meg fog szűnni. Pest megyében Gödöllőn, Kistarcsán, Szolnok megyében Jászberényben bővült a kórház a IV. és V ötéves tervben. A munkaerővonzási és kereskedelmi ellátási kapcsolatok szorosak Pest megyével és Budapesttel. Hatvan középfokú vonzása távlatban is a Zagyva-völgyi agglomerációra, valamint Hort, Csány, Ecséd községekre fog kiterjedni. E terület népessége olyan nagyszámú, hogy a középfokú ellátás gazdaságosságát biztosítja. A falu urbanizációjának fő formája a nagyobb községek önálló várossá növekedése olyan területen, ahol a történelmi fejlődés folyamán urbanizált központok nem jöttek létre. Heves nagyközség a megye déli részének centruma a IV. ötéves tervben lépett az iparosodás útjára. A gépipar fejlesztését a Finomszerelvénygyár új üzemének telepítése jelentette. Fejlődött a bőripar (kesztyűgyártás), a háziipar és a népművészeti ipar is. Ennek hatására a nagyközségből és a környező falvakból az eljárók száma némileg csökkent. A női munkaerő foglakoztatása többségében megoldódott. A középfokú központ szerepkör erősítését az infrastruktúra fejlődése is elősegítette: a többszintes lakásépítés, a községi vízmű- és a szolgáltatóhálózat fejlesztése révén. Heves nagyközség előrelátható várossá válásával továbbfejlődik a városhálózat a megyében. A nagyközségben az intézmények gazdaságosságát jelenleg a helyben lakók igényein túl az biztosítja, hogy a vonzáskörzetben fekvő falvak lakosai is kihasználják a magasabb szintű ellátó kapacitást. A városok és a vonzáskörzetükbe tartozó községek együttműködése továbbfejlesztésében azt a körülményt is számításba kell venni, hogy a központi szerepkört betöltő város és az ellátási területéhez tartozó községek is jelentős változásokon mentek keresztül, amely a tudatos és tervszerű központi területfejlesztési politika következménye. A településhálózat szerkezetének átalakítása, fejlesztése egyaránt feltételezi a termelőerők területi elhelyezése hatékonysági követelményeinek érvényesítését, valamint a népesség ellátottsági viszonyainak közelítését. Az egyes területek közötti gazdasági, életszínvonalbeli közelítéssel nem lehet cél még hosszabb perspektívában sem a területi különbségek teljes megszüntetése. A termelőerők fejlettségének jelenlegi és jövőbeni színvonala mellett a földrajzi környezetet, annak eltérő jellege, a termelőerők kialakult területi struktúrája indokolttá tesz meghatározott regionális különbségeket. 310