Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Bodnár László: Településközpontok és vonzáskörzeteik Heves megyében

A területi egységek közötti indokolatlan gazdasági, fejlettségi, strukturális, életszínvonalbeli és urbanizációs különbségek tartalma a társadalmi-gazdasági fejlődéssel dinamikusan változik. A korábbi egyenlőtlenségek felszámolása után újak keletkeznek, illetve a más és más formákban jelentkező egyenlőtlenségek megszüntetése fokozatosan válik időszerűvé. A terület- és településfejlesztés decentralizált modellje a nem anyagi ágak fejlesztése terén összhangban van termelési viszonyainkkal, lehetővé teszi az ellátás, szolgáltatás kiegyensúlyozott területi növekedését, közvetlenül és közvetve is hatást gyakorol a népesség életkörülményeire. A megyén belüli termelés-fejlesztési, foglalkoztatási vonzáskörzeti összehangoltságban még csak a kezdeti lépések vannak, a megyék között az együttműködés már magasabb színvonalú. Heves megye az elmúlt években többek között Pest, Nógrád, Borsod és Szolnok megyékkel kötött különböző megállapodásokat, például a megye határaihoz közeli iparfejlesztések, a szénbányászat, ércbányászat, a regionális vízművek telepíté sével kapcsolatban. E megállapodások is bizonyítják, hogy a közigazgatási határok nem jelentenek olyan választóvonalat, amelyek a szomszédos területek összehangolt fejlesztését megakadályozzák, és ezek mintául szolgálhatnak a vonzáskörzeti megállapodásokhoz, közös döntésekhez, együttműködésekhez is. Mivel a vidéki városközpontokban és a vonzáskörzetükbe tartozó községekben él jelenleg és a jövőben is az ország népességének jelentős része, ezekben a ma még meglevő számos feszültség feloldása és a növekvő életszínvonal, a gazdasági fejlettségnek megfelelő korszerű települési keretek bővítése és továbbfejlesztése is feladat, amelyben a városok és vonzáskörzeti községeik együttműködése jelentős tényező. 2. A Isó fokú vonzáskörzetek A Heves megyei Tanács — a megye településhálózat-fejlesztési tervének jóváhagyása keretében — meghatározta a kiemelt alsó fokú, alsó fokú és részleges alsó fokú központi szerepkör ellátására kijelölt településeket. Az irányelvek szerint az alsó fokú központoknak kell ellátniuk vonzáskörzetükre kiterjedően a gazdasági, igazgatási, oktatási, egészségügyi stb. — helyi szervező — irányító, szolgáltató és ellátó funkciókat. E központokat úgy célszerű fejleszteni, hogy a lakosságuk a területi adottságoktól függően 3000-^-000 fő, az általuk ellátott összes népesség pedig mintegy 5000—6000 fő legyen. A kiemelt alsó fokú központok ezenkívül egyes vonatkozásokban a helyi szinten túlmenő funkciókat is betöltenek, saját nagyságrendjüket és az egyes funkciókkal ellátott népesség számát illetően egyaránt kiemelkednek az alsó fokú központok közül. Lőrincit ipari potenciálja, Pétervásárát vonzáskörzete, igazgatási tradíciói, Recsket a Parádi— Tarna-völgy legnagyobb, a környék legiparosodottabb, legjobb ellátást biztosító feltételei, Kált, mint a déli mezőgazdasági körzetek centruma, Füzesabonyt közlekedéshálózati funkciója teszi kiemelt alsó fokú központtá. A részleges alsó fokú központok csak részben felkészültek, vagy részben felkészíthetők az alsó fokú funkciók ellátására, csak részben rendelkeznek az ebbe a körbe sorolható intézményekkel, vagyis a megfelelő funkciókat egy adott környezetben csak egy másik településsel együtt (munkamegosztásban) képesek ellátni. Általában nagyságrendileg is kisebbek, mint az alsó fokú központok. A megyében 12 részleges alsó fokú központ van. A fentieken kívül 26 település lett alsó fokú központtá nyilvánítva, melyek saját népességüket és a környező, velük szoros kapcsolatban álló településeket látják el alsó fokú intézményekkel. A továbbiakban az „alsó fokú központ" megnevezés a kiemelt alsó 311