Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Bodnár László: Településközpontok és vonzáskörzeteik Heves megyében

A város vonzása, ellátási szerepköre a legerőteljesebben a közvetlen városkörnyéki településekre koncentrálódik. Ide tartoznak azok a földrajzilag is közel fekvő községek, amelyek számára a városok egyben az alsó fokú központ szerepét is betöltik. Az együttes, koordinált fejlesztés, az együttműködés igénye itt jelentkezik a leghatározottabban. A városkörnyéki falvak funkcionálisan az urbanizált terület részeivé válnak, egyes területeken városokét megközelítő színvonalú fejlettséget, felszereltséget érnek el, s ez rendszerint lakosságszámuk növekedésével jár együtt. Az agglomerálódásnak ez a folyamata, amely a városkörnyéki övezetbe eső falvakat a városok környezetében kissé lazábban elhelyezkedő alvó, üdülő és ipari városrészeivé teszi, az urbanizálódás fő formája. így terjednek az urbanizált övezetek a fő közlekedési és iparosodási súlyvonalak mentén. Heves megyében a városok és vonzáskörzeti községek együttműködését, illetve továbbfejlesztését segítette az is elő, hogy 1969. szeptember 30-án a hatvani járás megszüntetésével három község városkörnyéki községként (Boldog, Heréd, Nagykökényes) közvetlenül Hatvan város irányítása alá került. 1975. január 1-től Eger város irányításához tartozik Felsőtárkány, Noszvaj, Szarvaskő, Gyöngyöshöz pedig Gyöngyössolymos, Gyöngyöshalász és Gyöngyösoroszi és 1976. január 1-től Mátraszentimre. A középfokú településközpontok körül van egy „második gyűrű", amely a nagyobb földrajzi távolság miatt nem lehet olyan szoros kapcsolatú, de e területeken még „él a város és falu szimbiózisa".. A centrumhiányos területeken a városok hatása csak néhány funkcióban érvényesül. Ez leginkább a megye délkeleti területein mutatkozik meg (Kisköre és térsége). A különböző települések között eltérő összetettségű és a gazdasági folyamatok erősödésével práhuzamosan egyre kiterjedtebb kapcsolatok alakulnak ki, amelyek a társadalmi-gazdasági fejlődéssel egyre sokoldalúbbakká válnak. A kialakult településkapcsolatok, együttműködések általában tartósak, de nem egyszer és mindenkorra létrejött kapcsolatok, hanem a gazdasági változások, ellátási intézményfejlesztések befolyásolják, erősítik, de meg is szüntethetik azokat. Így a hatvani kórház létesítése például kialakította, bővítése pedig jelentősen kiterjesztette Hatvan város egészségügyi vonzáskörzetét. De ilyennek lehet minősíteni a Gyöngyös-visontai külszíni bánya és erőmű létesítését is, amely belső összetevőiben, kiterjedtségében megváltoztatta Gyöngyös és vonzáskörzete helyzetét. A megvalósult iparfejlesztések erősítették a megyeszékhely és a középfokú központok településhálózati szerepkörét. Bővültek a körzetközpontok és a vonzáskörzet községei közötti munkaerő-kapcsolatok, amelyek fokozott igényt támasztottak a közlekedés és az infrastruktúra egyéb ágai fejlesztése iránt. Egerben a gépipar intenzív fejlődése következtében fokozódott az ingázás. 1975-ben az egri és füzesabonyi járás községeiből mintegy 8000 fő járt dolgozni. A IV. ötéves terv során a megyeszékhely, Eger urbanizációja meghaladta a tervezettet. Eger középfokú vonzáskörzete egyrészt az ipar szempontjából nagy fontosságú, Recsk—Sirok—Eger és Egercsehi—Bélapátfalva ipari koncentrációit, másrészt a megye mezőgazdasági szempontból legkedvezőtlenebb adottságú — erdősítésre és állattenyésztésre alkalmas — területeit foglalja magában. Eger részleges felső fokú vonzáskörzete is jelentős. Vonzása kiterjed egyes ellátási területeken Ózd környékére is. Középfokú vonzás szempontjából Eger hatása, amely az egri járás szinte teljes területén és a füzesabonyi járás néhány községében érvényesül a megyén kívül nem mutatkozik meg. Sajátos vonás a város (Eger) mezőgazdasági üzemébe történő ingázás a környező községekből, sőt a szomszédos megyéből is. Az optimális ingázási körzeten belül Füzesabonyban történt ipartelepítés szűkítette a munkaerő-kínálatot a város irányába. A három középfokú központ, Gyöngyös, Hatvan, és Heves nagyközség fejlődése eltérő adottságaik miatt is különböző méretű, 309