Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Molnár József: Az egri tanítóképző megalakulása és főbb eseményei a népoktatási törvény megjelenéséig

sasági mozgalom után teljesen befagyott, megmerevedett. Ehhez nagymértékben hozzájárult maga a király, I. Ferenc, akire nagy hatással volt az öccse,Sándor Lipót főherceg, az ország nádora. A főherceg 1790-ig legalábbis látszólag jóindulattal viseltetett hazánk iránt, de a Martinovics-féle köztársasági mozgalom után teljesen szembehelyezkedett az ország érdekeivel. 1795-ben írt egy memorandumot az ország állapotáról és a szükséges intézkedésekről, melyet elküldött bátyjának, aki annak szellemében cselekedett. E memorandum iskolai vonatkozásának a lényege, hogy nem kell a falu parasztifjúságát oktatni, felvilágosítani, mert az csak káros és veszélyes lehet. A meglevő iskolákat nem egyszerre kell megsemmisíteni, hanem fokozatosan kell elsorvasztani. E memorandum után szomorú idők következnek a magyar iskolaügyre. Az Ürményi és társai által kidolgozott Ratio Educationis-szal meginduló nagy mozgalom megtorpan, stagnál; intézkedéseit lanyhán, vagy egyáltalán nem hajtják végre, nincs fejlődés. A XIX. század első két évtizedében sincsen Magyarországon tanítóképzés és képesítés. A tanítók néhány hónapi tanfolyamon vettek részt és e réven szereztek jogot a tanításhoz. A tanítók között voltak olyanok, akik éppen hogy csak írni-olvasni tudtak; voltak közöttük kiszolgált katonák, vándorszínészek, kézművesek. *** Ilyen előzmények után alapította meg Pyrker László egri érsek 1828-ban — 150 évvel ezelőtt — az első magyar nyelvű tanítóképzőt. A szepesi tanítóképző ugyan előbb, 1819—20-ban nyüt meg, de az német és szlovák nyelvű volt. Alapítója ennek is Pyrker volt, aki akkor még mint szepesi püspök tevékenykedett. 1. A tanítóképző történetének, fejlődésének jelentősebb mozzanatai 1848-ig Az egri tanítóképző megalapításának indító okait maga az érsek mondja el alapítólevelében. Már Szepes és később Heves megyében is számos falusi iskolát meglátogatott és ezekről a következőképpen nyilatkozott: „ .. . több falusi iskolákban olly tanítókra találtam, kiknek inkább tanulni, mint tanítani kellene! Neveié szívem fájdalmát némely tanítóknak, kik mint énekesek az Isteni szolgálat végzésben részt venni szoktak, az éneklésben és orgonálásban fület, szívet sértő járatlanságok, kik ugyanazon ének s orgonával fojtják el a szívek buzgóságát, mellyel különben az ájtatosságot leghathatósabban emelni lehetne!"

3 Ez a rettentő elmaradottság késztette arra, hogy a mesterek kiművelésére intézetet alapítson. Pyrker 5000 váltóforintot adott a tanítóképző megalapítására, továbbá adakozásra szólította fel a megye jómódú lakosait is, amelynek hatására összesen mintegy 30 000 váltóforint gyűlt össze. Megérkezett a királyi megerősítő levél is, mely az intézetet közvetlenül a Királyi Helytartótanács felügyelete alá helyezte. Az első igazgató Rajner Károly érseki helyettes; tanárok: Maskovics Mihály nagykállói káplán, Wilt György egri főszékesegyházi „hangászigazgató" (karnagy), aki mellé segédoktatóként Rudassy László városi énekest (kántort) rendelték. 1828. november 11-én tartotta Pyrker az iskolaév ünnepélyes megnyitását. Nagy örömmel és szeretettel köszöntötte az új intézet tanárait és első növendékeit. A tanulók létszáma összesen 7 volt, akik közül 4 bennlakó, 3 pedig bejáró volt. A kintlakó növendékek azokból kerültek ki, akik a „hangászatra" alkalmatlanok voltak. Az intézet egyelőre a Káptalansoron levő Foglár-féle nevelőintézetben nyert elhelyezést. 296