Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Nagy József: A Heves megyei munkásság harcai az 1905—1906-os belpolitikai válság idején

A HEVES MEGYEI MUNKÁSSÁG HARCAI AZ 1905-1906-os BELPOLITIKAI VÁLSÁG IDEJÉN DR. NAGY JÓZSEF (Közlésre érkezett: 1979. június 30.) 1. Az ipari és földmunkások szervezeteinek megszilárdulása 1904 decemberében az uralkodó osztályon belül meglevő ellentétek nyílt szakadásra vezettek. A Tisza István vezetésével kormányon levő szabadelvű párt a parlamenti erőszak minden eszközével sem képes féken tartani az ellenzék obstrukcióját. A novemberben megszavaztatott házszabály revíziót december 13-án az Országház üléstermének a szétrombolása követte, ami szükségessé tette az országgyűlés feloszlatását és új választások kiírását. Az 1905 januárjában megtartott parlamenti választás a koalícióban egyesült ellenzék győzelmét eredményezte, a király azonban az alkotmányos szokásokat felrúgva, Fejérváry Gézát a királyi testőrség egykori parancsnokát bízza meg kormányalakítással. A koalíció országszerte ellenállást hirdet az alkotmányellenes kormánnyal szemben, s a megyék tömegesen tagadják meg az újoncozástés az adófizetést. Ez az ellenállás azonban nem lehetett tartós. Mikor a kormány kormánybiztosokat nevez ki a megyék élére és letiltja a tisztviselők fizetését, fokozatosan lelanyhul az ellenállási kedv és 1906 áprilisában elvei feladása után Wekerle vezetésével hatalomra jut a koalíciós kormány. Az általános politikai válság nem hagyta érintetlenül a magyarországi munkásság mozgalmát sem. A századfordulótól egyre súlyosabbá váló gazdasági helyzet, a megélhetési költségek állandó emelkedése szükségessé tették a munkásság szervezkedését. Ugyancsak a mozgalom fejlődését eredményezte a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak az általános választójogért folytatott küzdelme, s mindehhez járult 1905 januáqá

ban az orosz forradalom, mely az egyébként is feszült politikai légkörben lelkesítő példaképül szolgált a magyar munkásoknak. Az MSZDP 1905 januárjában örömmel fogadja a koalíció győzelmét, mert az általános választójog megvalósítását várja tőle. A nemzeti követeléseket hangoztató egykori ellenzék azonban éppoly érzéketlen a demokratikus jogok, a népkövetelések iránt, mint a szabadelvű párt volt. A szociáldemokrata párt 1905 júliusától így az általános választójogot beígérő darabont kormánnyal kezdett tárgyalni, s tömegeit a koalíciós pártokkal szemben állította csatasorba. Az általános belpolitikai válság, az egyre romló gazdasági helyzet és munkanélküliség 1905-ben aktivizálta a földmunkásokat. „A feudális eredetű nagybirtokrendszer következtében a paraszti tömegek (és ezen belül az agrárproletariátus) a magyarországi társadalom nagy jelentőségű osztályát, illetve rétegét alkották; ennek következtében az agrárkérdés súlya nyomasztóbb volt Magyarországon mint Ausztriában. Mindezek a jelenségek a politikai radializálódás irányába hatottak."

1 Bár az MSZDP nem vállalta a tömegek radikális követeléseit, mégis szükségesnek látta, hogy befolyását kiterjessze a földmunkásmozgalomra is. 18* 275