Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Nagy József: A Heves megyei munkásság harcai az 1905—1906-os belpolitikai válság idején

A szociáldemokrata párt fellépését a parasztság körében indokolttá tette az is, hogy az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt zömmel a parasztság között szervezkedett és központi lapja a Szabad Szó, a nagybirtok állami megváltását és kisbérletekké alakítását hirdette.

2 A párt által létrehozott Országos Munkásvédő Szövetség nemcsak jobb munkafeltételeket, hanem földosztást is követelt a szegényparasztság számára. Feltételezhetően ez is hozzájárult, hogy a szociáldemokrata párt 1905. december 7-én létrehozta a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségét, mint a földmunkások szakszervezetét. A szövetség alapszabálya nem ígért többet, mint törvényes keretek között a tagok érdekvédelmét. Főbb céljai: „a birtokosokkal való egyezkedés megkönnyítése, a munkabérek és egyéb feltételek szabályozására nézve; akár a munkabérekre, akár a bérleti (árendás) szerződésekre vonatkozó megállapodásoknak úgy a munkások, mint a birtokosok részéről való szigorú betartására ügyelni; a szövetség tagjait azokban a pörökben, melyeket szerződésszegő munkaadók ellen folytatnak segíteni."

3 A szövetség 1906. január 7-én megtartott alakuló ülésén 61 község küldöttje vett részt. Hatvan nagyközséget Majer Sándor vezetésével 3 tagú delegáció képviselte. Majer az alapszabályt rögzítő jegyzőkönyv egyik hitelesítője is volt. A Heves megyei földmunkások, gazdasági cselédek és napszámosok egyaránt élénken reagáltak a két szövetség megszerveződésére. 1905-ben Mezőtárkányon, Tiszanánán, Átányon, Poroszlón megalakult a Munkásvédő Szövetség helyi fiókja, Egerbaktán és Heves községben pedig előkészítették megalakulását.

4 Mezőtárkányban és Kiskörén a szociáldemokraták a községi és felekezeti választásoknál magukhoz ragadták a vezetést.

5 Augusztus 6-án Horton és Gyöngyösön az MSZDP tartott a földmunkások részére politikai és választójogi gyűlést. Gyöngyösön Joó Ferenc a „Földművelők Országos Egyletének titkára" 1500 főnyi hallgatóság előtt beszélt és felhívta őket, hogy lépjenek be a helyi Munkás Önképző Egyletbe.

6 A földmunkásmozgalom igazi fellendülése azonban 1906-ban következett be. A megye 115 községe közül 47-ben alakult meg formálisan is valamilyen szocialista szervezet, a szocialista eszme hatása pedig átfogta az egész megye szegényparasztságát. Az egri járásban 8, a gyöngyösiben 11, a hatvaniban 5, a hevesiben 9, a pétervásáriban 7, a tiszafürediben 7 községben alakult meg a Munkásvédő Szövetség, vagy a Földmunkások Országos Szövetségének helyi fiókja.

7 Számos községben azonban hivatalosan nem alakult meg a helyi szervezet, hanem Gazdakör, vagy Népkör néven működtek. Ez különösen 1905 decemberéig volt jellemző, amikor Kristóffy, mint a darabont kormány belügyminisztere a földmunkásszövetségek alapszabályzatát jóváhagyta, s működésüket az egész országban engedélyezte. A megyében mindkét szociáldemokrata pártnak jöttek létre községi szervezetei, az újjászervezettek azonban elsősorban a hevesi, hatvani és tiszafüredi járás nagy földmunkástömegeket tömörítő községeiben szervezkedtek, a szociáldemokraták pedig főleg a városok környékén. Az Újjászervezett Szociáldemokrata Pártnak 1906-ban 20 községben alakult új szervezete, s ezeket általában már sorszámmal látták el. Dormándon 50 taggal alakult meg a helyi csoport. Kálban 199-es sorszámmal 142 taggal jött létre és külön helyiséggel rendelkeztek. Mezőtárkányban 80 fővel alakult meg a csoport és önálló helyiséggel. Karácsondon 32 taggal, Csányon 360 fővel, Átányon 121 fővel. Erdőtelken, Kerecsenden, Kiskörén az Általános Népkör alakult át az Országos Munkásvédő Szövetség helyi fiókjává, mindegyiknek önálló helyisége volt és 80-100 tagja. Kömlőn, Tarnazsadányon, Párádon, Poroszlón 40—50 között volt a tagok száma. Tiszafüreden 170 taggal külön helyiségben alakult meg a helyi csoport. Tiszanánán és Adácson ugyancsak meghaladta a taglétszám a 100 főt.

8 276