Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Abkarovits Endre: Az ige néhány érzelmet kifejező funkciója az angol nyelvben
gálni, hogy ugyanazon író különböző műveiben az arányok hogyan változnak, illetőleg azt, hogy maga az író tudatosan használja-e ezeket az eszközöket az érzelmek ábrázolására. A fentiek előrebocsátása után itt az ideje, hogy leszögezzük, mit értünk érzelmeken, s általában milyen érzelmek kifejezésével kíván foglalkozni ez a dolgozat. Az természetes, hogy a dolgozatnak nem lehet tárgya az érzelmek pszichológiai meghatározása, még kevésbé az érzelmek számos fajtájának leírása, elkülönítése. Az is természetes, hogy nem elemezhetünk valamennyi érzelmi megnyilvánulást, annál is inkább, mert beszédünkben szinte mindig jelen van valamilyen fokú érzelmi töltés, meglehetősen ritka az érzelemtől teljesen mentes tényközlő beszéd. Az érzelmek fajtáit az Új magyar lexikon így határozza meg: „Az érzelem legfontosabb fajtái a folyamat gyorsasága és erőssége szerint a tartós, de nem nagy erősségű hangulatok, melyek kisugároznak, vagyis az egy időben végbemenő lelki folyamatokra rányomják bélyegüket (jó, illetve rossz hangulatban minden kellemesnek vagy kellemetlennek tűnik), rövid lefolyású, nagy erősségű indulatok, amelyeknek cselekvést kiváltó ereje nagy (például düh) és c, a nagy erősségű tartós szenvedélyek, melyek esetleg az egész élettevékenységre rányomják bélyegüket." A dolgozatomban a fent említett három típus közül elsősorban a középsővel fogok foglalkozni, de ez sokszor nem különíthető el teljesen az érzelem másik két fajtájától. (Például Osborne darabjában Jimmy nem csak egy-egy megjegyzésében ingerült, hanem általában ilyen.) Ezenkívül célszerű még két rokonfogalmat tisztázni, mielőtt az egyes jelenségek elemzésébe kezdünk. Ezek az ' emotive' vagy ' emotional és az' affective ' kifejezési eszközök. Charleston a következő módon különíti el ezeket: „I shall use the term 'emotive' or 'emotional' to apply specifically to the expression of strong feelings or some emotional attitude in the speaker, to such things as are caused by some emotion in the speaker, by his sympathy or antipathy etc. i. e. those factors which are governed, not by the will or the intellect but by the emotions, involuntary interior movements. The term 'affective' has been adopted (rather than „promotive') for the cases in which the language is employed to rouse feelings." (Charleston 1960:9) Én elsősorban az emocionális eszközökkel szeretnék foglalkozni, de ez természetesen sok esetben nem választható el élesen a másiktól, a beszélő hevesebb érzelmei általában közvetlen hatással vannak hallgatója érzelmeire. A tárgyalt nyelvtani jelenségeknek a többsége olyan, hogy azt nem csak felfokozott érzelmek érzékeltetésére használhatjuk, hanem tényszerű közlésre, megállapításra is. A folyamatos jelen idő például egyaránt szolgálhatja egy, a beszéd pillanatában történő cselekvés tényszerű leírását, de alkalmas rendkívül ingerült magatartás kifejezésére is. A tárgyalt drámákban több helyen maga a szerző jelzi zárójelbe tett instrukcióival, megjegyzéseivel, hogy milyen érzelmet tételez fel a szereptől, illetve a színésztől. Ez azonban korántsem jelenti, hogy az érzelmek mindig jelezve vannak ilyen módon, sőt többnyire nincsenek. Ilyen esetekben a szituáció dönti el, hogy egy bizonyos érzelmet feltételezhetünk-e, vagy csupán a nyelvtani jelenség informatív, tényszerű, objektív használatáról van szó. Természetesen vannak esetek, amikor nem tudjuk teljes bizonyossággal eldönteni, hogy melyik lehetőségről van szó, illetőleg ha érzelmi töltés van jelen, akkor az érzelem hevességének széles skáláján belül melyik fokozatával állunk szemben. Éppen ennek tudható be, hogy egy szerep rendkívül sokféleképpen eljátszható, különösen az intonáció változtatása nyújthat alkalmat azonos mondat esetében is különféle érzelmek vagy egyazon érzelem különböző fokozatainak érzékeltetésére. (Nem is beszélve a nyelven kívüli eszközök, például mimika, taglejtés szerepéről, amelyre itt természetesen nem térhetünk ki.) Ebben a dolgozatban a leírt szöveg alapján, a szituációból számunkra leglogikusabban következő 264