Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Abkarovits Endre: Az ige néhány érzelmet kifejező funkciója az angol nyelvben

AZ IGE NÉHÁNY ÉRZELMET KIFEJEZŐ FUNKCIÓJA AZ ANGOL NYELVBEN A BKA ROVITS ENDRE (Közlésre érkezett: 1978. december 29.) I. A DOLGOZAT TÉMÁJA, KUTATÁSI MÓDSZEREK A jelen dolgozat az érzelmek kifejezésének nyelvi lehetőségei közül csupán egyetlen részterülettel, a grammatikai eszközökkel foglalkozik. A többi kifejezési forma (intonáció, lexika stb.) tárgyalása egy készülő nagyobb terjedelmű dolgozat témája lesz a grammatikai eszközökkel együtt. A dolgozat korlátozott terjedelme miatt a grammatikai eszközök közül is csak az ige néhány funkciójának ismertetésére és szemléltetésére kerülhet sor. A téma kutatása két fő szakaszból állt. Először elméleti vonatkozásban kellett összegyűjteni azokat a nyelvtani jelenségeket, formákat, melyek érzelmek kifejezésére alkalmasak. A kutatás második szakasza abból állt, hogy az előzőleg feltérképezett számításba jövő nyelvi eszközökhöz példákat gyűjtöttem, méghozzá modern angol és amerikai drámákból. Azért választottam drámákat, mert elsősorban a beszélt nyelv érzelmi kifejezési lehetőségei érdekeltek, s ennek tükrözése az írott nyelvben leginkább a drámákban tűnik számomra a leghitelesebbnek, hiszen a drámákat eleve úgy írják, hogy azok életszerű párbeszédeikkel előadásra kerüljenek, a cél tehát a beszélt nyelv minél hűebb érzékeltetése. A drámák kiválasztása nem spontán módon történt, hanem szándékosan olyanokat kerestem, melyekben heves érzelmek jutnak kifejezésre, gyakori a veszekedés, gúnyolódás, lelkesedés stb. Ez nem könnyű feladat, mert napjaink drámáira sokszor épp a rendkívül szűkszavú, hevesebb érzelmektől mentes párbeszédek a jellemzőek (például abszurd drámák). A kiválasztott művek (Osborne Look Back in Anger (Dühöngő ifjúság), Wesker Tm Talking about Jerusalem és Albee Who's Afraid of Virginia Woolf? (Nem félünk a farkastól) a fentiekkel ellentétben heves érzelmi kitörésekkel vannak tele. Az első kettő angol, míg a harmadik amerikai dráma, s ezzel kapcsolatban felvetődhet a kérdés, hogy vajon nem lett volna-e célszerűbb csak angol drámákat elemezni. Magam is tartottam attól hogy ez problémákat okozhat, az adatgyűjtés azonban meggyőzött arról, hogy az érzelmek nyelvtani kifejezési eszközeinek területén nincsenek lényeges eltérések néhány esettől eltekintve (mint például egyes módbeli segédigéknél), melyekre megfelelő helyen utalni fogok. Ezek miatt kár lett volna lemondani Albee drámájának gazdag példatáráról. Az egy-egy jelenségre talált példák száma rendkívül eltérő, némely esetben több százra tehető, mások csak elvétve, vagy egyáltalán nem fordulnak elő az említett művekben. Arányuk drámától és írótól függően változik. Izgalmas lenne egyszer azt is megvizs263