Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Bertha Csilla: A nó dráma yeatsi változata
telműen kitűnik, hogy Yeats drámai önkeresése mélyen ellentétes az olyan Zen-buddhista szemlélődéssel, amely az ember saját természetének a megértését, a megvilágosodást célozza.) Mindez küzdelmen, tehát konfliktuson keresztül valósul meg. Igaz, a konfliktus ábrázolása nagyban eltér az általunk megszokott drámaformákétól, de megléte bizonyítja, hogy Yeats megmaradt a nyugati szellemiség körében. Hiszen a — legalábbis nyugati értelemben — konfliktusmentes nó dráma folyamata belső építkezés (a színészé, s játéka hatásaként a nézőké), a cél pedig a „virág" (a buddhai megvilágosodás jelképe) felmutatása, az értelmen túli birodalom megérintése. 3 5 Ez érthetővé teszi a japán dráma egyetlen központi főszereplőre komponáltságát. Mint korábban említettük, Yeats világa antinómiákra s azok dialektikus harcára épül. Verseiben is az ellentéteket dramatizálva jut el az igazságaihoz. Nó drámáiban a két világ, illetve az egyazon valóság két oldala: a fizikai és a szellemi, a mulandóság és halhatatlanság ékelődik egymásba, s ahol — mint az íreknél - a túlvilág olyan kézzelfogható, ez az ellentét valódi feszültséget teremt. Tanulságos és jellemző A halottak álma példája. Itt is, mint a modelljéül szolgáló japán Nishikigiben halott szerelmesek szellemei egy élő ember segítségét kérik: a japánok egy papot, hogy eskesse össze őket, az írek egy fiatalembert, hogy bocsássa meg régi vétküket. De míg a Nishikigiben a pap csupán eszköz — hiszen maga a feloldozás a valaha elkövetett bűn újra- és újraátélésének, „visszaálmodásának" a purgatív hatásaként adatik meg —, Yeatsnél ténylegesen a fiatalember döntésétől függ a sorsuk — ő pedig túlságosan szenvedélyes patrióta lévén, nem bocsáthatja meg a hétszáz évvel azelőtt elkövetett, de az ő napjaiig is kiható hazaárulásukat. De a többi eredeti nó játék is békés derűvel, vagy nosztalgikus, esetleg rezignált hangon végződik, Yeats viszont felkeltett szenvedélyekkel, beteljesületlen vágyakkal fejezi be nó drámáit. Ez nagyrészt Írország akkori, változóan reményteli vagy reménytelen állapotával magyarázható. Természetesen a történelmi vagy politikai vonatkozások nem jelentkeznek direkt módon (bár egy konkrét történelmi esemény s szinte tapintható hazaszeretet is felvilland halottak álmában), hanem — mint nála minden — a drámai szimbólumok s a líra bonyolult áttételein keresztül. A nemzeti mozgalomban nagy szükség volt az ősi erényekre; Yeats hát felmutatta a nemesség, bátorság, hősiesség szép példáit mitológiai alakjaiban. A japán nó játékok témája — Yeats szerint — a „visszaálmodás" 3 6, azaz a lélek diszkarnációjának az a foka, amikor az előző inkarnációban történteket újraéli. Yeats rendszerébe ez a hiedelem is beépült, serre alapoztad halottak álmát, de semmiképpen nem tekinthetjük ezt nó darabjai „témájának". Nyilvánvaló, hogy ha a dráma ábrázolta események és maga a dráma ideje különböző, tehát azok az álom, az emlékezet szűrőjén keresztül jutnak a színpadra, nem lehetnek olyan élesek a kontúrok, mintha a két idősík egybeesik. Ez is oka, hogy Yeatsnél dinamikusabb a cselekmény, intenzívebbek a szenvedélyek, az összecsapások, élettelibbek, valóságosabbak, többoldalúak az alakok (még ha a hagyományos jellemábrázolástól távol állnak is). A Zen-buddhisták a megvilágosodáshoz a logikus gondolkodás kizárásával jutnak el, következésképp a nó játékok is teljességgel nélkülözik a kauzalitást. Yeats az intellektust a kommunikáció egyik csatornájává lefokozva, azt csupán nyugati egyeduralmától fosztotta meg, de nem száműzte. Összegezve: Yeats a nó hagyománytól elsősorban korábbi, a drámára és a színházra vonatkozó nézetei megerősítését kapta, egy, a gyűlölt nyugati konvencióktól merőben idegen dramaturgia példáját, egy végsőkig kidolgozott színpadi technikát, s addig nagyrészt ismeretlen nem-verbális eszközök tárházát. De csak annyira követte szorosan ezt a mintát, amennyire az segítette mondandója kifejezését, témája egyetemessé tételét, és 17* 259
