Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Bertha Csilla: A nó dráma yeatsi változata

olyan szabadon változtatott rajta, amilyen szabadon kezelte a mitológiai alakokat és eseményeket is műveiben. Temperamentumából, Írország helyzetéből adódóan (ő nem szakadt el a külső valóságtól, mint a japán elmélkedők) egy sokkal szenvedélyesebb, intenzívebb, dinamikusabb változatot teremtett, amelyben nagyobb a feszültség is - amit részben a szimbólumok belső drámaisága, részben az alapvető lét-ellentétek érezhető jelen­léte táplál. Yeats tehát tulajdonképpen európaizálta a nót. Az európai színház keleti hagyományok segítségével történő megújítására való tö­rekvés nem ritka jelenség századunk drámairodalmában. Elég itt Barrault, Brecht, Claudel nevét említeni, vagy utalni arra, högy még Beckett Godot-ra várva című darabjában is kimutattak speciális nó jegyeket 3 7, de Yeats érdeme és kísérletének jelentősége az, hogy ő volt az első ezen a téren. Talán azért maradtak drámái olyan távol a közönségtől, s külföldön még kevésbé számíthattak megértésre, hiszen Írországon kívül az ír mitológia legalább olyan ismeretlen, mint a japán színház. Ő maga is úgy látta, hogy darabjainak „csak egy, a miénktől nagyon különböző civilizációban lenne sikerük... Olyan országnak kellene őket írni, ahol az egész társadalom sajátja egy félig mitikus, félig filozofikus néphit, amelyet az író és közönsége új szférába emelhet." 3 8 Korábban még bízott benne, hogy azirek alkothatnak ilyen közösséget, később azonban csalódottan tapasztalta, hogy már őket is megrontotta az ipari civilizáció, hogy a növekvő középosztály a szellemi értékek helyett csak az anyagiakkal törődvén teljesen elvesztette az ősi hithez való kötő­dését. Drámái így csak az „arisztokrácia" számára élvezhetők, de arisztokrácián nem társa­dalmi osztályt értett, még csak nem is intellektuális elitet, hanem minden érzékeny, fogékony embert, azokat „az egyszerű embereket" is beleértve, „akik tiszta egyszerű­ségből értik meg azt, amit mi tanulás és gondolkodás útján." 3 9 Ma pedig, amikor a színházjáró közönség már befogadja az abszurd drámát vagy a monodrámát, talán Yeats különleges darabjai sem lennének olyan idegenek, mint az ő korában voltak, még ha bizo­nyos jelentésrétegek rejtve maradnának is előttünk, illetve elfogadhatatlanok lennének számunkra. Hisszük, hogy nem tévedett Babits, amikor lelkesen üdvözölve Yeats Össze­gyűjtött drámáinak angliai kiadását 1935-ben, a modern színpadon szerette volna látni őket, hiszen - mint mondotta — a szöveg „az élőszó hangosságát kívánja, s a drámák technikájában sincs semmi könyvdrámaszerű. Igazi, előadásra szánt drámák ezek". 4 0 JEGYZETEK [1] W. B. Yeats, Letters to the New Island (Cambridge, Mass ... 1970) 76. [2] W. B. Yeats, Autobiographies (London, 1955) 194. [31 uo. 193., [4] W. B. Yeats, Preface to Lady Augusta Gregory, Cuchulain of Muirthemme (London, 1902)"XII. [5] W. B. Yeats, Letters to the New Island, 174. [61 W. B. Yeats, Discoveries In: Essays and Introductions (London, 1974) 264. [7] W. B. Yeats, levél John O'Learynek, 1892, idézi: Richard Ellmann, Yeats, The Man and the Masks (London, 1961) 97-8. [8] W. B. Yeats, A Vision (London, 1974) 187. [9] W. B. Yeats, Symbolism in Painting In: Essays and Introductions 149. [101 W. B. Yeats, Autobiographies 471. [11] uo. 262. [12] W. B. Yeats, The Theatre In: Essays and Introductions 170. [13] uo. 166. [14] W. B. Yeats, The Tragic Theatre In-.Essays and Introductions 240. [15] uo. 245. [16] Samhain 1904, P. C 132-5 passim, idézi: Una Ellis-Fermor, The Irish Dramatic Movement (London, 1967) 71-3. 260

Next

/
Thumbnails
Contents