Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Bertha Csilla: A nó dráma yeatsi változata
olyan szabadon változtatott rajta, amilyen szabadon kezelte a mitológiai alakokat és eseményeket is műveiben. Temperamentumából, Írország helyzetéből adódóan (ő nem szakadt el a külső valóságtól, mint a japán elmélkedők) egy sokkal szenvedélyesebb, intenzívebb, dinamikusabb változatot teremtett, amelyben nagyobb a feszültség is - amit részben a szimbólumok belső drámaisága, részben az alapvető lét-ellentétek érezhető jelenléte táplál. Yeats tehát tulajdonképpen európaizálta a nót. Az európai színház keleti hagyományok segítségével történő megújítására való törekvés nem ritka jelenség századunk drámairodalmában. Elég itt Barrault, Brecht, Claudel nevét említeni, vagy utalni arra, högy még Beckett Godot-ra várva című darabjában is kimutattak speciális nó jegyeket 3 7, de Yeats érdeme és kísérletének jelentősége az, hogy ő volt az első ezen a téren. Talán azért maradtak drámái olyan távol a közönségtől, s külföldön még kevésbé számíthattak megértésre, hiszen Írországon kívül az ír mitológia legalább olyan ismeretlen, mint a japán színház. Ő maga is úgy látta, hogy darabjainak „csak egy, a miénktől nagyon különböző civilizációban lenne sikerük... Olyan országnak kellene őket írni, ahol az egész társadalom sajátja egy félig mitikus, félig filozofikus néphit, amelyet az író és közönsége új szférába emelhet." 3 8 Korábban még bízott benne, hogy azirek alkothatnak ilyen közösséget, később azonban csalódottan tapasztalta, hogy már őket is megrontotta az ipari civilizáció, hogy a növekvő középosztály a szellemi értékek helyett csak az anyagiakkal törődvén teljesen elvesztette az ősi hithez való kötődését. Drámái így csak az „arisztokrácia" számára élvezhetők, de arisztokrácián nem társadalmi osztályt értett, még csak nem is intellektuális elitet, hanem minden érzékeny, fogékony embert, azokat „az egyszerű embereket" is beleértve, „akik tiszta egyszerűségből értik meg azt, amit mi tanulás és gondolkodás útján." 3 9 Ma pedig, amikor a színházjáró közönség már befogadja az abszurd drámát vagy a monodrámát, talán Yeats különleges darabjai sem lennének olyan idegenek, mint az ő korában voltak, még ha bizonyos jelentésrétegek rejtve maradnának is előttünk, illetve elfogadhatatlanok lennének számunkra. Hisszük, hogy nem tévedett Babits, amikor lelkesen üdvözölve Yeats Összegyűjtött drámáinak angliai kiadását 1935-ben, a modern színpadon szerette volna látni őket, hiszen - mint mondotta — a szöveg „az élőszó hangosságát kívánja, s a drámák technikájában sincs semmi könyvdrámaszerű. Igazi, előadásra szánt drámák ezek". 4 0 JEGYZETEK [1] W. B. Yeats, Letters to the New Island (Cambridge, Mass ... 1970) 76. [2] W. B. Yeats, Autobiographies (London, 1955) 194. [31 uo. 193., [4] W. B. Yeats, Preface to Lady Augusta Gregory, Cuchulain of Muirthemme (London, 1902)"XII. [5] W. B. Yeats, Letters to the New Island, 174. [61 W. B. Yeats, Discoveries In: Essays and Introductions (London, 1974) 264. [7] W. B. Yeats, levél John O'Learynek, 1892, idézi: Richard Ellmann, Yeats, The Man and the Masks (London, 1961) 97-8. [8] W. B. Yeats, A Vision (London, 1974) 187. [9] W. B. Yeats, Symbolism in Painting In: Essays and Introductions 149. [101 W. B. Yeats, Autobiographies 471. [11] uo. 262. [12] W. B. Yeats, The Theatre In: Essays and Introductions 170. [13] uo. 166. [14] W. B. Yeats, The Tragic Theatre In-.Essays and Introductions 240. [15] uo. 245. [16] Samhain 1904, P. C 132-5 passim, idézi: Una Ellis-Fermor, The Irish Dramatic Movement (London, 1967) 71-3. 260