Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Szilvási Lajos: Zenon, Arisztotelész, Hegel felfogásának lényege a mozgásról

Az arisztotelészi filozófiában az abszolút szubsztancia: a mozdulatlan mozgató, amely az égnek a létező alapja, mint cél jelenik meg. Arisztotelész négy mozgásformát különböztet meg: Első a szubsztancia kategóriája, amely a keletkezést és elmúlást jelenti. „A mozgásban — íija Arisztotelész — van egy első mozgató, s egy mozgatott, . . . Mert minden mozgás valamiből indul és valami felé tart; . . . van mozgatott, mozgató és ami felé a mozgás tart. Változásnak inkább azt nevezik, ami felé, mintsem azt, ahonnan történik a mozgás. Ezért a nemlétbe való elmúlás is változás, bár a pusztuló a létezőből változik: s a keletkezés létezővé változás, bár a nemlétezőből."

1

0 Ez a keletkezés és elmúlás viszonylagos, hiszen a potencia állapotában levő formátlan anyag megy át a valóság állapotába. A már megformált jelenség vesz fel magasabb formát. Felfogásában háromféle változást különböztethetünk meg: a szubjektumból »» szubjektummá, szubjektumból nem szubjektummá és nem szubjektumból szubjektummá való változást. Arisztotelész a valóságos jelenségek változását érti, s a következőt írja: „A nem szubjektumból szubjektummá történő változás: keletkezés; a szubjektumból nem szubjektummá történő változás: pusztulás; a szubjektumból szubjektummá történő változás: mozgás mint olyan."

1

1 Az utolsó mozzanatban az átmenő ugyanaz marad, pusztán formális mássá levése történik. A keletkezés és elmúlás arisztotelészi megvalósulása az ellentétből az ellentétbe történő átmenet útján valósul meg. Négy elem szakadatlanul változik: egyesül - szétválik — újraegyesül. Mindegyik elemnek megvan a maga szférája. Ez a négy elem: föld, víz, levegő, tűz. Ezek ellentétpárokba kombinálódnak, s kombinációik alkotják a különböző elemeket: száraz + hideg = föld; hideg + nedves = víz; nedves + meleg = levegő; meleg 4- száraz = tűz. Ezek az elemek egymásból származnak és egymásba mennek át. Második a mennyiség kategóriája, amely a növekedést és csökkenést jelenti. Jelenti a több vagy kevesebb fogalmát is. A „fajsúlybeli különbség" vizsgálatára bevezeti az üres létezését. Ezt íija (Fizika. IV. 9.): „Sokan a laza és a szilárd miatt hiszik, hogy az üres van." Ez azt jelenti, hogy a testek mennyiségileg különböznek egymástól, nagyobb vagy kisebb sűrűségük által. Az „üres" mozgását azonban nem tartja lehetségesnek. „Ha ugyanis — íija Arisztotelész — egy víztömegből levegő lesz, akkor egy bizonyos nagyságú víztömegnek ugyanolyan nagyságú levegőtömeget kellene adnia, vagy pedig üres térnek kell lennie; mert csak ez érteti meg a sűrűsödést és ritkulást."

1

2 Felfogásában, amikor a vízből levegő lesz, akkor a víz kiterjed, de az anyaga ugyanaz marad. Ha a levegőt nagyobb térfogatról kisebb térfogatra szorítjuk össze, akkor a levegőből víz lesz, mert mindkettő anyaga azonos. Harmadik a minőség kategóriája, ahol az egyik minőség „átfordul" a másik minőségbe, a kontrer-ellentétbe. Itt az átalakulás mozzanatát ragadta meg. A kontradiktórikus és kontrer ellentét vizsgálata fontos szerepet játszik filozófiájában. Arisztotelésznél a minőség kategóriája az uralkodó, amely a konkrét természettudományos vizsgálódást hátráltatta. A kontradiktórikus ellentétnél, egy jelenségről vagy dologról puszta tagadással, annak ellenkezőjét állítjuk. Arisztotelész szerint lehetetlen az, hogy például valaki beteg és nem beteg egyszerre. Az egészséget, mint abszolút kizárólagosság mozzanatát fogta fel. Ez a gondolkodás kizáija a betegség minden mozzanatát. 25