Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Bertha Csilla: A nó dráma yeatsi változata

lyebb, intenzívebb megélését lehetővé tevő kontaktus teremtésére a szellemi világgal. Mégpedig Cuchulain „totemállata, démona, külső lelke"

3

0 : a sólyom közvetítésével, minthogy egyes ír mondaváltozatokban Cuchulain sólyomtól származik; a démon, illetve „daimon" pedig Yeastnél az antién, az időtlen, tisztán szellemi én. De múzsája is, ami Yeats rendszerében azonos a démonnal. A transzból magához térő Cuchulain most már tudatosan is vállalja az egy bátor lépésével előidézett harcot, így a dráma az ön-azonosulás, önmegvalósítás drámája is. Hogy mennyiben nó dráma A sólyom kútjánál, azt mint japán, Hiro Ishibashi a legkompetensebb eldönteni. Az általa észrevett különbségekből néhány a formai-technikai megoldásra vonatkozik. Például szerinte Yeats nem tudott olyan mértékben „antinaturalista" lenni, hogy minden figuráját egyetlen szépségideál uralma alatt egyesítse, amint azt a nó kívánja. A szereplőktől bábjátékszerű mozgást követelt, holott az még mindig túlságosan imitativ jellegű. A lágy, misztikus zene természeténél fogva nem töltheti be azt a funkciót, amit a nóban az ütőhangszerek: a pillanatok éles, kemény elválasztását egymástól. A maszkokat is szabadabban alkalmazta Yeats, s a kórust nagyobb önállósággal ruházta föl.

3

1 Az eszmei alapokat érinti az a megfigyelése, hogy a nóval ellentétben, ahol az istenek, szellemek természetesként jelennek meg, Yeats távoliságot, idegenséget érzékeltetett darabjai elején, hogy így meghökkentve a nézőket, előkészítse őket a természetfeletti befogadására.

3

2 Yeats azonban nemigen tarthatta szükségesnek a közönség ilyetén előkészítését, hiszen az ír néphitben a misztikus lények és jelenségek szinte természetesek voltak, s például A halottak álmában a fiatalember csak a darab végén eszmél rá, hogy szellemekkel s nem valódi emberekkel beszélget. Az időbeli és térbeli distancia inkább a dimenziók egyetemessé tágítását célozza. Különbséget láthatunk viszont a természetfeletti lények és az emberek viszonyában: a nó drámákban a szellemek általában nem ellenségesek, Yeatsnél ellenben az ír népmese-néphitbeli tündérek kettősségét: vonzó szépségét és ártó erejét képviselik. Ilyen a sólyom mellett Fand, a tökéletes, földöntúli szépségű tündérasszony is Emer egyetlen féltékenységében, aki Cuchulaint halálos csókra csábítaná. Ishibashi talán leglényegesebb megfigyelése az, hogy míg a nóban minden alárendeltetik a főhősnek, Yeats darabjaiban két egyformán fontos szereplő csap össze

3

3, bár ő ezt csak formai kérdésként kezeli. Könnyen belátható, hogy a különbség ennél elemibb: filozófiai-életszemléleti gyökerű. A nó keleti filozófiákon, elsősorban a Zen-buddhizmuson alapul, ahol a tökéletesedés útja a vágyak nyűgétől való szabadulás, majd a személyiség feladása, a szenvedéstől, szenvedélyektől, korlátoktól mentes lét, a boldog nyugalom, a nirvána elérése. Yeats miszticizmusa és a keleti gondolatok iránti minden rokonszenve mellett is túlságosan nyugati és túlságosan ír volt ahhoz, hogy ezt a szemléletet maradéktalanul magáévá tegye. Az az ember, aki hajlamai ellenére egy egész nemzeti mozgalom vezéralakja tudott lenni, hogyan is tarthatta volna egyetlen céljának személyiségének a nirvánában való megsemmisítését? Mennyivel természetesebb, hogy a hősiességet dicsérte! Az Emer egyetlen féltékenysége címadó hősnője önfeláldozása is igazi bátor, nemes tett: egyetlen reményéről — hogy félje, Cuchulain idősebb korában az ő szerelméhez fog visszatérni — azért mond le súlyos belső harc után, mert az az ára a férfi életének. Döntésében nyilvánvalóan nyoma sincs a földi vágyak leküzdése szándékának. S Cuchulain utolsó szavai a sólyom kútjánál: „Itt jön! Cuchulain, Sualtim fia jön!"

3

4, éppen a hős önnön szerepe vállalásának a szavai. S mivel Yeatsnél — miképpen az íreknél általában — a hősi és a költői magatartás, létviszony azonos, s mivel Yeats egész életében küszködött önmaga s a költő egyéniségének, küldetésének meghatározásával (s nem feloldásával!), Cuchulain alakjában az öndramatizálás elemei is fellelhetők. (Munkáiból egyér258