Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Bertha Csilla: A nó dráma yeatsi változata

dennapi körülmények közül . . . képzelete elszökött a Tir-nan-oge-ra"

4 (vagyis a tündérek lakóhelyére). De Yeats — az ősi, természeti népekhez hasonló organikus szemléletével — mindent, így népét, nemzetét is egy nagyobb egység részének tekintette: „A nagyobb költők számára minden, amit látnak, kapcsolódik a nemzeti élethez, s azon keresztül az egyetemes és isteni élethez: nincs elszigetelt művészi pillanat; mindenhol egység van, mindennek saját magán kívüli rendeltetése van; a jégeső Isten küldötte; a fűszál a világegyetemet tartja a hegyén. De ehhez az egyetemességhez, ahhoz, hogy mindenhol lássuk az egységet, csak azon keresztül juthatunk el, ami közel van hozzánk, nemzetünkön, vagy. . . a falunkon és a falainkon levő pókhálókon keresztül. Ugyanúgy nem létezik igazán nagy .költészet nemzet nélkül, mint vallás jelképek nélkül. Az univerzum felé csak kesztyűs kézzel nyúlhatunk — ez a kesztyű a nemzetünk, az egyedüli, amiről legalább egy keveset tudunk."

5 Az Egységet kereste egész életében: a személyiségét („Unity of Being") s a kultúráért („Unity of Culture"). Az előbbi megvalósításáért küzdött egyre önmagában, az utóbbi írországi újjáteremtéséért a külső színtéren. Szerinte a modern világban, ahol az intellektus uralkodik a lelken és a képzeleten, az egyensúly végzetesen felborult, s éppen a művészek feladata „újraegyesíteni az emberi szellemet képzeletünkben"

6. Ugy látta, hogy ő maga „egy nagyobb reneszánsznak ... a hangja, a lélek lázadásáé az intellektus ellen — amely mostanában kezdődik a világban"

7. Az intellektus egyeduralma elleni lázadás Yeats több más eszméjével együtt természetesen nem újdonság: a romantikusok és a misztikusok hagyományának a közhangulatban való újjáéledését érzékelte, s ez a polgári gondolkodás bizonyos fejlődési szakaszának szükségszerű velejárója. A világ és az emberiség magyarázatára egy sajátos rendszert alkotott. Ez tartalmazta a két világ (a látható és a transzcendens) létezését, kommunikációját, a lélek tisztulási-tökéletesedési lehetőségét inkarnációk sorozatán keresztül, az éppen a diszkarnáció állapotában levő szellemek találkozását, egymásra hatását az inkarnáció ban levőkkel — hogy csak néhány gondolatot említsünk. Mind az egyének, mind a civilizációk élete a hold fázisaihoz kapcsolódva, illetve egymással ellentétes irányban forgó kúpokkal ábrázolható rendszer szerint változik periodikusan. E heterogén miszticizmus alkotóelemei számos forrásból származnak: szinte az összes szubjektív és vizionárius irányzatokból, mint a platonizmus, buddhizmus, a kabala tanok, az okkultizmus és a mágia és olyan misztikusoktól, mint Swedenborg, Boehme, Blake és mások. Igaz, hogy már a francia szimbolizmus s a kor más áramlatai is telve voltak irracionális és misztikus elemekkel, Yeatsnél ez mégsem a divatos eszmék követése, hiszen azokat ötvözve az ír szellemiség immanens miszticizmusával, egyéni szintézist tudott alkotni. Mindez azonban legfőképpen egy organikus szimbólumrendszer létrehozását szolgálta, amelyre egész művészete ráépülhetett. A világ ugyan egységes egész, de — mint filozófiáját összegező prózai művében, az A Visionban (Látomás) állítja — „a végső valóság antinómiák sorozatára esik szét az emberi tudatban"

8. Következésképpen művészetében ezek az egymást kiegészítő ellentétpárok — mint például a soláris és lunáris hatások, az objektív és szubjektív világ, az ember és maszkja (vagyis az önmagáról kivetített kép), az intellektus és képzelet stb. — egymással örök harcban állnak, mind a harmonikus egység megközelítésére törekedvén. Az azonban, mint esszéiben megfogalmazza, csak szimbolizmuson keresztül érhető el: „Ha. .. valamely személyt vagy tájat megszabadítunk . .. minden köteléktől, kivéve szeretetünk kötelmeit, akkor szemünk láttára . . . válik egy határtalan érzelem szimbólumává, tökéletes érzelemmé, az Isteni lényeg részévé: mert csak a tökéletest tudjuk szeretni, s álmaink is azért változtatnak minden dolgot tökéletessé, hogy szeretni tudjuk őket. Vallásos és vizionárius emberek ... révületükben szimbólumokat látnak, mert a vallásos és vizionárius gondolat a tökéletességről szól, s út is a tökéletességhez, de csak a szimbólumok 254