Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Szilvási Lajos: Zenon, Arisztotelész, Hegel felfogásának lényege a mozgásról

A teret egymástól elválasztott „diszkrét" mozzanatokra bontja fel. A tér azonban nemcsak egymástól elválasztott diszkrét mozzanatokból áll, hanem a dialektikus materializmus felfogása szerint a kontinuitásnak és diszkontinuitásnak az egységéből. Ezzel a felfogással a tér kontinuitását és diszkontinuitását kell szembeállítani, s ezzel bizonyítani tudjuk a mozgás lehetőségét. 2. Akhilleusz és a teknős apóriája Az előző érv második változata szerint a gyorslábú Akhilleusz nem érheti utol a lomha állatot, a teknősbékát, ha bármilyen csekély előnyt ad neki. Azonos irányban, egyidejűleg kezdik meg a mozgást. Tételezzük fel, hogy a teknős előnye A távolság. Amíg Akhilleusz befutja az A távolságot, vagyis eléri a teknősbéka kiinduló helyét, az már nincs ott, mivel megtett, mondjuk A

t távolságot. Az A

x távolság megtétele után a teknősbéka előrehaladt A

2 távolságot. Ez jellemző mozgáspályájuk minden pontjára. Akármilyen kicsire is zsugorodik a teknős előnye, annál a csekély távolságnál is van kisebb. Ez az apória is a végtelen oszthatóság elvén alapszik. Akhilleusz a mozgást nem tudja befejezni, sohasem érheti utói a teknőst. Zénón végső következtetése szerint mozgás nem létezhet, ha pedig létezik, akkor nem lehet megállni. A cáfolatot, a probléma megoldását itt is a tér kontinuitásának és diszkontinuitásának ellentmondása, összekapcsolása adja. 3. Stádium apóriája Két egyforma sebességgel egymás felé haladó test bizonyos idő elteltével félúton találkozik. Abban az esetben, ha az egyik nyugalmi állapotban marad, a másik pedig ugyanazzal a sebességgel halad, akkor kétszer annyi idő szükséges találkozásukhoz. A mozgás a nézőponttól függően különböző lesz, vagyis önmagában véve nem is mozgás. Lássuk Zénonnak ezt az apóriáját egy konkrét példán keresztül.

3 Három párhuzamos sorban lovasokat állítunk az ábra szerint (1. ábra). ®—©—(i^-©—©A —©—0» 1. ábra Két lovas távolsága mindhárom sorban állandó. AB és C sorok egyszerre indulnak meg és a nyíl irányába egyenlő sebességgel haladnak, az A sor mozdulatlan marad. A mozgás kifejezését a 2. ábra mutatja.