Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Szőke Lajos: Mesterséges szláv nyelvek a XX. században

semlegesnemben nem változtatta meg. A „ten, ta,to" mutató névmások szintén változat­lanul szerepelnek, míg a „keri (cseh — ktery), jaki" névmások a melléknevek deklinációját követték. A határozatlan névmások képzése csak kisebb módosítással tért el a csehtől: ledako, ledakeri stb. Ezek a kérdő névmásokkal (ko? co? ) megegyező flexiókat kaptak. A cseh „vSechen, vSechna, vSechno" általánosító névmásokból őnála „ves, vesa, vese, vesi" lesz. Az igék rendszerét inkább a szlovák, mintsem a cseh verbális szisztémára alapozta. A „byti" segédige — amely egyben a konjugáció egész szisztémáját meghatározza — csak a többes szám 1. személyben cseréli fel a szabályos szlovák alakot szerbhorvátra (smo). Ezek szerint szabályos szlovák igei flexiókat kapnak a többi igék is, kivéve a többes szám 1. személyt, ahol a végződés ,,-mo" (vedem, vedeS, vede, vedemo, vedete, vedu). Különös módon oldja meg az ,,i"-tövú igék konjugációját, mivel itt nemcsak többes szám 1. sze­mélyben tér el a szlováktól, hanem többes szám 3. személyben is, ahol a szabályos ,,-ia" helyett saját szerkesztésű ,,-iju"-t használ (trpiju). A konjugáció mélyebb elemzésébe nem szükséges belemélyednünk, mivel nagyrészt a szlovák nyelvtannak megfelelően alakította ki, így ugyanazokat a tőváltozásokat is átvette (záti — znem, seci — secem stb.) Az igék múlt idejének képzése a „byti" segédige múltidejének kivételével (bul, bula, bulo, buli) szintén a szlovák nyelv szabályai szerint történt, így múlt időben a személyes névmások helyett a „byti" (biti) segédige megfelelő alakjait használta az ige mellett (§el som). A participium praesentis activi képzésénél saját magának mond ellent, amikor az „i"-tövű igéknél ,,-jaci, -jaca, -jace" képzőt alkalmazott. A szlovák nyelvben a jelen idejű cselekvő melléknévi igenév képzője az „i"-tövű igéknél valóban ,,-iaci", azonban HoSek már a jelen idejű konjugációban épp a többes szám 3. személyben törölte el az ,,-ia"-t, s vette fel helyette az „ijú" végződést. A határozói igeneveknél a szlovák nyelvre vonatkozó szabályoktól megint csak az „i"-tövű igéknél tér el, mivel az ,,-iac (ac)" képző helyett ,,-ja"-t ír. Már maga a szerző sem tért ki sok, a szlávoknak magától értetődő nyelvtani fogalom taglalására, mint például perfectiv és imperfectiv igékre, valamint az ezzel kapcsolatos időviszonyok kifejezésére. Sokszor azonban ez a feltételezése indoklásra szorult volna, mert ha a nem tárgyalt esetekben a szlovák nyelvtanra támaszkodunk, olykor ellentmon­dásba ütközhetünk egy-két, már eddig megfogalmazott nyelvtani előírással. HoSek nyelv­tanát szinte teljesen a szlovák nyelvre alapozta, épp ezért itt csak azokra a jelenségekre kívántunk rámutatni, ahol sajátos módon tért el attól, és merített a cseh nyelvből, vagy pedig saját maga alkotott új, egyik szláv nyelvben sem létező alakokat. Szándékában állt egy szótárt és társalgási könyvet (nemecko-novoslovanski) is kiadni, mindezekből a tervek­ből azonban semmi sem lett. Kolkop Edmund (1912) Kolkop Edmund már tudott HoSek könyvéről, és levonva a sikertelen kísérletből a következtetéseket, 1912-ben „Slovan§tina"-nak nevezett nyelvtervezetében próbált egy újabb, véleménye szerint tökéletesebb össz-szláv nyelvet alkotni 4. Ábécéje megalkotásánál elkerülte a cseh írás diakritikus jeleit, s helyette más ábécékből származó jeleket vett be. így a cseh „é"-ből „p", a „d" > „n" > „z" „s" > „/", „t" > „ j", „z" > „3" lett. Mivel a „ j"-t már felhasználta a ,,t'" jelölésére, így helyette kénytelen volt egy másik betűt, az „ y"-t használni. 28 betűjének 28 hangérték fe­lelt meg, melyeket ő csehnek, de egyúttal szlávnak is tart. Eltörölte a cseh diftongusokat, a hosszú magánhangzókat, a hangsúlyt viszont meghagyta a szó első szótagján. A nyelv mor­fológiai rendszerének felépítésénél alkalmazott logikus, de túlságosan is radikális változta­tásokból ítélve észrevehető, hogy erősen hatott rá az eszperantó nyelv konstrukciója.

Next

/
Thumbnails
Contents