Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Bakos József: Nemcsak toldalékok (A kötött morfémák önálló közlő- és kifejező szerepe)

talantelen megvénülünk / a tolvaj képző fosztogat. / A fosztóképző néha jó" (Fábri Péter: F osztóképzők). Elég gyakori az a jelenség is, hogy néhány mai költőnk fosztóképzőink jelentését nemcsak elvont értelmű megnevezésekbe sugároztatja bele, hanem olyan nyelvi formákba is, amelyek nem elsősorban jelentésimpulzusokkal, hanem szokatlan szintaktikai szerepükben válnak versalkotó eszközzé. Balázsovics Mihály éppen ezzel kapcsolatban nem véletlenül adta egyik versének ezt a címet: Áttünések. Ebből idézzük bizonyító példának ezeket a versmondatokat: „Hét földbevájt meselabirintus. / Félelem. / Talan-telen alkonyállat". Azokat a versrészleteket is érdemes előtérbe állítanunk, amelyekben a fosztóképzők nemcsak „önálló létükkel" és sajátos hangulati velejárójukkal kötik le a versolvasók figyelmét, hanem azzal is, hogy szinte mondat értékben illeszkednek bele a szövegbe: „. .. a Kimondhatatlan / maradjon meg köz-, közemberalakban, / hogy ne legyen „végülis", ,,-atlan" „etlen", / hogy ne találkozzunk, ha lehetetlen — / úgy majd: „lehet" / ? / talán: csak ezt / akartam . . ." (Tandori Dezső: Seymour, Buddy, Zooey). Felhasználják költőink az önálló szerepet vállaló fosztóképzők alakjában rejlő ,játsziságot" is sajátos stíluseszköznek: „. . .-talan / -telen / talán / télen" (Pintér Lajos: Játékozlásaim). — „. . . Erős vagyok hát vitatha- / tatlanul, —" (Szemlér Ferenc: Válasz). - „. . . nincs még / ságunk-ságunk, / boldogságunk / talan-talan / határtalan . . ." (Csanádi Imre: Pünkösdi pajzánkodó). 9. Hogy a nyelvészeti, a grammatikai szakirodalomnak is megtisztelő feladata a kötött morfémák önálló szerepének vizsgálata, értelmezése és elemzése, már egészen világos azok előtt, akik nyelvi tényként fogadják el ezt a jelenséget, és ugyanakkor úgy ítélkeznek róla, hogy a mai költészet eszköztárában is jelentős szerepet játszik. Ma már nemcsak a párhuzam, az ismétlés, a refrén, a fokozás, az ellentét tartozik a versalkotás eszközei közé, hanem a szó elhagyása is, illetőleg a szóvégek, a kötött morfémák önálló stílusértékben való használata is. Költői eszközökkel erre is utal Pardi Anna A költészet eszközei című versében. Az igen gyakori, nagyon termékeny -ság, -ség képzőről tudjuk, hogy többféle jelentésárnyalat érzékeltetésére alkalmas. Az elvontság, a gyűjtő értelem, a bizonyos állapotban levés, a rangra, méltóságra utalás, a szakmai mesterségbeli hovátartozás kifejezésére való alkalmatosságról igen jellemző példák bemutatásával szól Kiss Dénes Sok a säg című versében. Hogy ebben a szufixumban milyen gazdag többértelműség rejlik, és a -säg morféma önálló funkciójában milyen mélységben sugall gondolatiságot, és képvisel stiláris erőt, minderről igen kifejezően s az olvasóra tett termékeny hatásimpulzussal szól a költő ezekben a versrészletekben: „Villogó ság-ségekj kemény szó-szilánkok / aranyon gyémántok / jaj ti képességek / képe-sok veszélyek / képtelenül képzők / végtelenül végzők / éktelenül ékes / fenekedően fényes / ékszeres törvények / villogó ság-ségek / Jaj ti felburjánzó / puha ölelések / befonó növények / járványos vány-vények / szavak humuszából / szabad kinövések . . . Villogó ság-ségek / édes bölcsességek / okok okossága / ükök ékessége / szított szitkok éke / káromlás ság-sége / hegyeket hegységgé / sokasító képe / síkokat síkossá / sikáló ság sége / sokaság egysége / Emberség sok ága / egységek kétsége / küszködők szüksége / sokaság nagysága, / élet merészsége, / hitem bátorsága / sokasodj sokaság / szavam éhínsége / ínségesek éhe / nyelvem békém ékem / ékes ékessége". Az ugyancsak többértelmű -gat, -get és -tat-tet igeképzőink jutottak önálló szerephez Kiss Dénes „Tat-gat-nak című versében. A kötött morfémák címbeli szerepükben is sokféle feladatot teljesítenek. A költeményben felsorakoztatott cselekvések tartósságának, huzamosságának, ismétlődésének és műveltetésének kifejezése mellett az ironikus 148