Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Bakos József: Nemcsak toldalékok (A kötött morfémák önálló közlő- és kifejező szerepe)

hangulati velejáróról is sugall az olvasónak ez a raggal is bővült „tat-gat-nak" képző-cím. A kötött és szabad morfémák együttesen erősítik fel a vers mondanivalóját: „Gátolgűfnak / bukíaígaínak / pedig gyalog / haladok. / Hebegfefnek / tátogtaínak hepe-hupás / szótagot" stb. Hogy „a szavak humuszából kinőtt" (Kiss Dénes) és önálló nyelvi szerepet vállaló képzők a versek nyelvi formálásának szövetébe valóban szerves alkotó részként illeszkednek bele, bizonyítják az alábbi versrészletek: „A népet... / lángba borította az ijedelem / Bonyolult-e hát birodalom? / delem / dalom / dalom / delem / mindenkit vár a küzdelem" (Sárándi József: Kínai fal). — „Ha . . / akkor .. . / -tátik, -tetik..." (Weöres Sándor: Még egyszer az élet értelméről). — „Hol van e hangzatos csokorban / a létért vívott harcnak dühödt heroizmusa / s ha a rafinált szaggatott képeknek van is izmusa / kassákéktói vett híg utánzat" (Aczél Géza: Az emlékek kamatoztatása). Az első két példánkban a kötött morfémák, úgy tetszik, játékos elemként kerültek be a versmondatokba. Az egész költemény mondanivalójára tekintettel azonban nagyon is fontos funkciót teljesítenek: mély gondolati és érzelmi többletet képviselnek, és ezzel a szabad morfémák jelentésszerkezetét is módosítják, gazdagítják. 10. Hogy a kötött morfémákban, a képzőkben és a ragokban mennyi kifejező és közlő lehetőség rejlik, minden elméleti jellegű elemzésnél és értelmezésnél érzékletesebben ad számot Nyerges András Továbbképző című versében. Talán az olvasónak úgy tűnhetik, mintha ez a költemény a versíró játszi kedvének a lecsapódása lenne, és csak példa arra, hogy nemcsak mi játszhatunk és humorkodhatunk a nyelvvel, hanem a nyelv is mivelünk. Igen: erre is szép példa a költemény. De ennél több van benne. Azt az utat és módot is megmutatja: miért, hogyan és mennyire alkalmasak nyelvünk kötött morfémái az önállósodásra, a sajátos, külön nyelvi szerep vállalására és arra, hogy a szabad morfémák rangjára emelkedő toldalékok hatékonyabban kényszerítik az olvasót, merész asszociációk vállalására és értelmezésére. Ha az iskolában egy oktató a magyar nyelv toldalékainak, képzőinek és rangjainak sajátos természetéről és funkciójuknak valóban csodálatos titkairól kíván szemléletes példát nyújtani tanítványainak, akkor ez a vers erre is igen alkalmas eszköz: „Szülőhazám SÁGSÉG / eltűrsz tessék-lássék / nem azért, hogy tessék / csak azért, hogy lássék / más ki DOGÁLDEGÉL / ebből szépen megél / szerez talál cserél / fényűzően DÖG ÉL / törvényt bontó bendő / hurrá ANDÓENDŐ / faj fenntartó ondó / TLANTLENbcA akontó / elszegődött NAKNEK / CS KACS KE íme nagy krekk / üzletet miránk köt / KODKED s a nyomán KÖD / amit vártunk GATGET / BÓLBÖL ez maradt meg / no de vígan HATHET / aki VÁVÉ vedlett / házam fala DULDÜL / fejem fölül VAL VEL / bontják hordják STULSTÜL / szám eltömi malter / hogy nézzek e korra / színleg TALANTELEN / bévül vesze-; fórra-; / és fáj-; DALOMDELEM'. Az ebben a dolgozatban tárgyalt témakörnek igen szegényes a szakirodalma. Mi sem a teljesség igényével vizsgáltuk, elemeztük és értelmeztük az ide vonatkozó információs anyagot. Két célt azonban feltétlenül szolgálni kívántunk: a nyelvi tények, a grammatikai kategóriák leírásában nagyobb komplexitásra kell törekednünk, s a nyelvi forma és a nyelvi érték összefüggésében kell minden esetben vizsgálódnunk. Azt is érzékeltetni kívántuk, hogy az iskolai nyelvtani oktatásnak és nyelvi nevelésnek egyik legfontosabb feladata: szélesebb körű nyelvtani műveltséggel felruházott ifjúság kerüljön ki az iskolák padjaiból. Dolgozatunkban a tényeket úgy sorakoztattuk fel, és az elemzéseket, értelmezéseket úgy formáltuk, hogy abból az is kitűnjék: korszerű nyelvtani ismeretek nélkül ma már jó versolvasókká sem válhatunk. 149