Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Bakos József: Nemcsak toldalékok (A kötött morfémák önálló közlő- és kifejező szerepe)

Alábbi példatárunkból az is kitűnik, hogy a szavak végéről leváló ragok éppen szemantikai önállóságukkal jelentenek gondolatiságot is sugalló stiláris erőt. Vass István Harmadik párbeszéd két ismeretlen között című versében sem szintaktikai pozíciót meghatározó szerepet vállal a -val, -vei ragpár, hanem a vers egész mondanivalójához viszonyítva sajátos szemantikai impulzus megtalálására ösztönzi az olvasót: „. . . és vakon imbolyogsz . . ., / kezedből a nélkül-t is kiverik, / és nélkül nélkül mit tudsz mondani? / Nem számít csak a -val, -vei, vagy a nélkül". 4. Merészebb asszociációk vállalására kényszerülünk az alábbi versrészletek olvasásakor is, és elsősorban azért, mert a rag-szavak, illetőleg a rag-címek közlő és kifejező értékének érzékeléséhez, ha úgy tetszik, megfejtéséhez vállalnunk kell a költővel a vers mondanivalójának teljesebbé tételét célzó alkotói partner szerepet: „De minket bennünket hogy oldozna fel / ki szavait az állandóság torz szócsövén locsogja el, / ki csak -tói, -tői, -ig lát, s érzékelni szeme béna lett" (Rózsa András: Utazások). - „Sohasem kóstoltunk megérkezést — / pedig füttyös célunk volt mindég / az -ig" (Aczél Géza: Karnevál). „. . . -hoz és . . . -tói mintha gyökerestől / levelestől-ágastól kétpár kerék tengelyére / ledöntve citrusfa gyökeremnél fogva / ágamnál valaki húz és tol oda-vissza / s én merevgörcsben a semmi / egy-ujjon billegtetett lejtőjén / ide-odázó gurigán csak . . . -hoz és . . .-tói" (Marsall László: Tegnap is holnap is szeress). Hogy Körmendi Lajos az -Ért rag-című versében miért éppen ez a kötött morféma vállalja a címbeli szerepet, a vers teljes szövegstruktúráját és mondanivalóját kell tekintetbe vennünk. A költő szinte halmozza a kötött morfémákat ebben a versében, s ezzel fellazította a versalkotó kulcsszavak szemantikai és strukturális zártságát is. Elsősorban azért, hogy a költemény szövegének többoldalú nyitottságával is kényszerítse olvasóit a merész asszociációk feloldását vállaló partnerszerepre: „Ha álmatlanulok, haleszek istentelen, / ha fátlanodom, ha dunyhátlanodom akttá, / özvegyemülök, tördelődöm ifjan aggá, / ha északomról kicsörtető vad szeleken / dragonyosok páncélozzák meleg szememet, / ha poklosodom, ha krampuszvendégem vagyok, / ha már omlásmagammá lakhatatlanulok, / akkor sem -talan, -telen szerzem énekemet, / nem ból, -bői; semmiért! /Hanem -ra, -re és -ért." Valósággal izgatja az olvasót a szokatlanul túl toldalékolt szabadmorfémák és a „lemeztelenített" kötött morfémák együttes versbeli szerepvállalása is a költeményben. 5. Persze sokan — s nem véletlenül — furcsa versalkotó „modornak" tartják azt, hogy költőink a szóvégekről leszakított toldalékokra alig érzékelhető, illetőleg elemezhető poétikai funkciót is bíznak. Még azt sem fogadják el, hogy ez a mód az olvasókban bizonyos nyelvtani feszültséget teremtene, mert sokak szerint ez csak azoknál az olvasóknál történhet meg, akik igen mély és széles körű nyelvtani műveltséggel is rendelkeznek. Vannak, akik úgy ítélkeznek, hogy fogadjuk el ezt a költői alkotási módot csak ironikus játéknak, amelynek segítségével a vers alkotói az olvasóközönséget játékuk partnereivé kényszerítik, s mivel az ember általában szereti nevükön nevezni a dolgokat, a történéseket, a jelenségeket, bele is megy ebbe a játékba, sőt úgy érzi, hogy a versalkotási titkok titkába is beletekinthet. Mi is próbát tettünk, kísérleti alanyainknak ezeket a kérdéseket tettük fel: Mit sugallnak nekik a bemutatott versmondatok? A megfelelő versbeli beszédhelyzetben valami igazolja-e a toldalékok külön közlő, kifejező szerepét? Még azt is kértük tőlük, hogy tegyék teljessé a versmondatokat, illetőleg a versben olvasott csupasz toldalékokat egészítsék ki úgy, hogy pontosabb költői információt nyerjenek. A kísérlet valóban izgalmas volt, s a kísérleti alanyok személyiségük, műveltségük, érdeklődési körük szerint a különféle mondatviszonyokat jelölő toldalékok szintaktikai szerepének szűkítő, illetőleg tágító 10 145