Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Bakos József: Nemcsak toldalékok (A kötött morfémák önálló közlő- és kifejező szerepe)

pillanatnyi vereség olvasó/ tábori sátraink között" (Cs. Nagy István: Könyvhét). Az alsófelső bérhatáros fizetés, bértétel megnevezésére használt tóiig, tóligos, tóligoz nyelvi formák kialakulásában is két ragunk vállalt önálló közlő funkciót (Bakos: Élet és Tudomány, 1969.X. 31). Az sem véletlen, hogy ma már nyelvi tényként ún. rag-szavakról is beszélhetünk. A nyelvet használó közösség is természetesnek veszi, hogy ragjaink bizonyos kapcsolatokban önálló funkciót vállalnak, és a szintaktikai pozíciókat meghatározó ragok egészen sajátos szemantikai összefüggések kifejezésére is alkalmassá válnak. Mai nyelvhasználatunkból idézzük bizonyításul ezeket a jellemző példákat: „Többen megbántuk ezt a lépést, és ebben a „tukban" a vezetők is benne vannak" (Egy jelentésből). — „Erre az ünnepi alkalomra jelenik meg a Tankönyvkiadó népszerű „tól-ról" sorozatában az Adytól—Adyról című összeállítás" (Magyartanítás, 1977. 2. sz. 95.). „Most pedig feleljünk, de kik is legyenek ebben a „jünkben? " (Tanári beszédrészlet). Még változatosabb nyelvi szerepben és stílusminősítésű szövegösszefüggésekben vállalnak sajátos önálló közlő- és kifejező funkciót képzőink. Önálló szói értéket teljesítenek pl. ezek a nyelvi formák: „Ne csak hatoljanak és heteijenek dolgozóink, hanem tegyék is a dolgukat, s végezzék vállalt feladatukat" (Egy felszólalásból). Ujabban az orvosok nyelvhasználatában a -telen képzővel a keresetképtelen dolgozókat minősítik (Vö. Horváth M. Nyr. 92:263). Ma már mind a nyelvi rendszer, illetőleg a nyelvi tények oldaláról mind a nyelvhasználat szempontjából igen változatos önálló funkciót teljesít egy-egy képzőnk: „Az a bajunk, hogy túl sokat telefonálgatnak! Vigyázat, nem ,,gátunk", mert ő a maga részéről tudja, mivel tartozik a közösségnek, ő tehát nem gat . . . ő fegyelmezetten telefonál. Viszont, ki az, aki gat? . . . Mit sem törődve vele, hogy gatása mekkora bajt és kárt okoz. Én, aki minden este felgatom magányos költőtársamat, s így elgatok vele" (Hárs László: Egy zárójel feloldása, Élet és Irodalom, 1976. márc. 20.). kgyakorító képző önállósítása ebben a szövegösszefüggésben nagyon változatos kifejezési és értelmezési lehetőséget szabadít fel az olvasóban, s arra kényszeríti őt, hogy nagyobb aktivitással kapcsolódjék bele a szövegösszefüggés adta kommunikációs folyamatba. Tandori Dezső Horror című versében is ezt a szerepet vállalja a gyakorító képző két alakváltozata: „Akkor inkább el (gat-getek) Rémületemben". Az -ista és -izmus jövevény képzőink is gyakran szerepelnek önálló funkcióban. A Gondolat Kiadó „izmus-köteteiről" írunk és beszélünk. Az ÉS-ben olvashattuk ezt a szövegrészletet is: „(Páskándi) ... megtanulta a szürrealistáktól és más istáktól. .." (Alföldi Jenő: Apapírrepülő lokátorozása, ÉS, 1977. márc. 5.). Weöres Sándor verscímnek használja fel az -ista képzőformát. A versben kulcsszerepet vállaló -ista képzővel alkotott szavak (optimista, pesszimista, humanista, prakticista, dogmatista, biciklista) végéről leszakított toldalék esztétikai információs többletet is teljesít a vers címében. A szlávisztika, germanisztika, romanisztika szabad morfémákról leválasztott isztika szóelem is önálló megnevező funkciót vállal ebben a szövegrészletben: „Vannak olyan „isztikák" is, amelyek jelentős munkát végeznek a magyar nyelvtudomány számára" (Egy előadásból). 2. Néhány jellemző példa segítségével mutattuk meg, hogy a különböző beszédhelyzetekben a toldalékok, a kötött morfémák önálló funkciót is vállalhatnak. Már arra is utaltunk, hogy az önálló szóként funkcionáló toldalékokban változatos és értékes stiláris lehetőségek is rejlenek. Nem tartjuk tehát véletlennek, hogy költőink a jelentéstelen kötött morfémaelemeknek stilisztikai, poétikai eszközként való használatában önálló közlő és kifejező szerepet juttatnak. Napjainkban nagyon sok versben szinte uralkodó nyelvi 142