Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Bakos József: Nemcsak toldalékok (A kötött morfémák önálló közlő- és kifejező szerepe)

NEMCSAK TOLDALÉKOK ... (A kötött morfémák önálló közlő- és kifejező szerepe)* DR. BAKOS JÓZSEF (Közlésre érkezett: 1978. október 2.) 1. Toldalékoló nyelvünk egyik jellemző alaktani sajátossága, hogy a szemantikai és szintaktikai pozíciót meghatározó kötött morfémák gyakran vállalnak önálló nyelvi szerepet is. A toldalékokban olyan lehetőségek is rejlenek, amelyek révén két kötött morféma kapcsolata önálló jelentésű egységként funkcionál: velem, neked, rólunk, nálam stb. A magyar határozóragok nagy részének megvan a maga önálló szóként, szabad morfémaként élő személyragos változata is: róla, nála, hozzá stb. A kötött morfémák: a képzők, a ragok önálló funkciós értéke azt is lehetővé teszi, hogy sajátos mozgást végezzen egy-egy toldalék: a rag leválik főnevéről s új funkcióban a névutóhoz tapad: pénznél kül -> pénz nélkül. Azt is nagyon gyakran tapasztalhatjuk, hogy a szabad morfémák jelentése és használati értéke belesugárzik a kötött morfémákba, sőt bizonyos beszédhelyzetekben az elhatároló értékű közlő, kifejező szerepet inkább a kötött morfémák vállalják. A különböző jelentésárnyalatok elkülönítésében sajátosan önállósodó szerepet különösen képzőink vállalnak, így a szóvégek, a toldalékok funkcionális megelevenedése szókincsbővítő eszköz is nyelvhasználatunkban, önkéntelenül vetődik fel tehát ez a kérdés: mennyire korlátozott a toldalékok, a kötött morfémák szemantikai önállósága? A nyelvhasználatban ugyanis gyakran tapasztalhatjuk azt is, hogy a szövegösszefüggésből, a beszédhelyzetből eredeztetett jelentésimpulzusokat elsősorban a toldalékokba sugároztatjuk bele, s így a különböző nyelvi műveletekben, s kommunikációs folyamatokban a grammatizált jelentésen túl, egészen sajátos fogalmi tartalmakat és használati értékeket vállalnak magukra a kötött morfémák. Ezekben az önálló funkciót vállaló toldalékokban igen változatos stiláris lehetőségek is rejlenek. Éppen napjainkban nagyon gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a kötött morfémák szemantikailag korlátozott önállóságát a szigorú zártság nem jellemzi. Különösen ragjaink és képzőink vállalnak a legkülönbözőbb stílusminősítésű szögösszefüggésben önálló közlő és kifejező funkciót. A nálnélozás nyelvi formával pl. a -nál, -nél ragok „nyakló nélküli" használatára utalhatunk (vö. Grétsy: Szaknyelvi kalauz 232). Elég gyakran halljuk és olvassuk a suksük-nyelv (MNy. LIX. 221), a suksüközés, illetőleg a szukszük-nyelv, a szukszüközés (Anyanyelvi őijárat 185) nyelvi formákat is. Ma már szinte önálló szemantikai funkciójukban ismertebbek, mint grammatikai szerepükben. Mint önálló szóvá összeálló kötött morfémák egyre szélesebb körben vállalnak nyelvi szerepet, sőt már versbeli kulcsszóként is jelentkeznek: „Ez az el- tévedt suk-siik csupán * A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusán tartott előadás teljes anyaga. 141