Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

A számtan-mértan tanításának feladatai az iskola célkitűzéséből fakadnak: ismeretek, jártasságok, készségek biztosítása; logikus gondolkodásra, világos fogalomalkotásra, szabatos kifejezésre, az összefüggések matematikai formába öntésére és alkalmazására való képességek fejlesztése; önálló, tervszerű, kitartó, figyelmes és ellenőrzött munkára, találékonyságra, kezdeményező képességre nevelés; a tanulók tudományos világnézetének megalapozása a matematikának az anyagi világból, társadalmi szükségletből való eredetének és fejlődésének, a gyakorlati életre, a termelőmunkára való alkalmazhatóságának bemutatásával. A tanterv szerkezetében is kifejezi az élettel való kapcsolat tudatos megvalósítását. Minden témakör tananyagának felsorolása után külön kiemeli a „gyakorlati vonatkozásokat", pl.: 5. osztályban: „A természetes számokról tanultak kiegészítése" című témakörnél: nyugta, pénzesutalvány, csekk. Számítások termelési, statisztikai adatokkal. Kereset, termény elosztása. Munkaegység. Táblázatok készítése és olvasása, használata. Számítások és ésszerűsítések. A számtan- és mértanórákat nem választjuk külön sem az órarendben, sem a tanmenetben, hogy az aritmetikai és geometriai témák egymást erősítsék, az összefüggéseket a tanulók jobban érzékeljék. A sokszori tan tervváltozás (1946, 1950, 1954, 1955, 1958-ban) tapasztalatai alapján az osztályok közötti anyagelrendezést már alapjaiban nem változtatta meg az új tanterv. Néhány anyagrész kimaradt, pl.: számelmélet, Pithagorasz-tétel, négyzetreemelés, négyzetgyökvonás. A célkitűzés érdekében fontos anyagrészek viszont kiegészítették a tantervet, pl.: számítások közelítő értékei, a lineáris függvény megalapozása stb. A törtszám és műveleteit, a százalékszámításnak a törttel való szorzással és osztással az összekapcsolását három osztályra széthúzva tanítottuk. Nem a meghatározásokon van a hangsúly, nem a képletek és szabályok megtanításán, hanem a feladatmegoldásokon, a gyakorlati alkalmazásokon. Az euklideszi szerkesztések egyeduralmát megszünteti a tanterv, a gyakorlatiasság érdekében a vonalzóval való rajzolással megkönnyíti a szerkesztések végrehajtását. A tanterv témakörönként megjelöli a felhasználható óraszámokat és az egész évi óraszám arányos felosztását: az új anyagfeldolgozás, év eleji, évközi és év végi ismétlés, az iskolai dolgozatok megírása és javítása, a terepen történő mérésekre. (Ez utóbbira osztályonként 4—4 órát biztosít.) Az 1958-as tanterv szerint változatlanul, az 5-6. osztályokban heti 5—5 órában, a 7—8. osztályokban heti 4—4 órában tanítjuk a tantárgyat. A tanterv részletesen megfogalmazza osztályonként a követelményeket és részletes tantervi utasítást ad az egyes tantervi fejezetek feldolgozásához, az egységes eljárásokhoz. Ács Pál az MM. főelőadója „Felszabadulásunk huszadik évfordulójára" szóló írásában leírja, hogy „az új általános iskolai tanterv és utasítás meghatározza azt a minimális anyagot, amely mindenütt és mindenkinek megtanítható készség vagy jártasság szintjén. Egyik probléma itt kétségkívül az lesz, hogy az értelmesebb gyerekektől a tantervi követelmények teljesítése nem kíván elegendő szellemi erőfeszítést. Meg kell találnunk a módozatait annak, hogy már az általános iskolában is az érdeklődő és tehetséges gyermekek igényeit kielégíthessük." A tanterv sok gyakorlási időt biztosított, - így a tanulók számolási és szerkesztő készsége fejlődött. A középiskolákban csökkent a panasz az általános iskolai matematikaoktatás iránt. A tankönyvek nagy gonddal, — előzetes nevelői bírálatok után — kerültek kiadásra. Segítették a nevelők munkáját az osztályonként összeállított részletes tanári kézikönyvek. A tanterv, a tankönyvek, a tanári kézikönyvek 10 évig állták ki a próbát! 121