Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

A matematika tanítása 1959. 2. számában beszámolót olvashatunk „Az edinburgi nemzetközi matematikai kongresszus oktatási szekciójának munkájáról". Ebbó'l megtudjuk, hogy tanterv a nyugati országokban, egy-egy országon belül sem egységes, vagy egyáltalán nincs. Előírt tankönyv sincs sehol. Megállapítást nyert, hogy a tanárképzés színvonala Európában sokkal magasabb, mint az USA-ban vagy Kanadában. Világjelenség, hogy sok a diák, az iskola és kevés a tanár, különösen a természettudományi és matematika tanár. Általános iskolában, az első 8 év alatt általában azt tanítják, amit mi tanítunk számtanból vagy algebrából, de a geometria (szemléletes vagy tételes) feldolgozásában eltérés van. Itt vetődött fel előszóra matematika tananyag modern felépítésének gondolata, szükségessége. Az 1962-ben Budapesten megrendezett Nemzetközi Matematikaoktatási Szimpózium három fő kérdést tárgyalt: 1. a matematika tananyag kiválasztásának, 2. az oktatás módszereinek, 3. a tanár- és továbbképzés fejlesztésének egymáshoz kapcsolódó gondolatkörét. A tananyag kiválasztásának vitáján végighúzódott az a megállapítás, hogy a ma tanított matematikai művelődési anyag már részben elavult, nem tükrözi kultúránk jelenlegi színvonalát. A korszerű matematika tananyagnak tartalmaznia kell a halmazelmélet és valószínűségszámítás elemeit. A tanácskozás kezdeményezésekre és kísérletezésekre bátorított fel bennünket, — tartalmi és módszertani kérdések vonatkozásában! g) Az 1973-as tananyagmódosítás Az MSZMP K. B. 1972. évi tananyagcsökkentésről szóló határozat megvalósításakor az általános iskolai matematika anyagban nem az anyag csökkentése volt az elsőrendű feladat, hanem a tört, százalék stb. fogalomalkotás több osztályra való széthúzódását szüntette meg. A tananyag osztályok közötti átcsoportosítása arányosabbá tette a tanulók megterhelését. Az átdolgozott tankönyvek korszerűbb feladatjelölései — a halmazdiagramokba való rendezés, szabályjátékok, táblázatok, igaz—hamis állítások vizsgálata stb. — az új matematikai szemléletre előremutatóan érdekesebbé tették a tananyag feldolgozását, valamint segítették a nevelők felkészülését az előkészítés alatt álló új matematikatantervek bevezetésére. Az 1974-1978-as évek között a felsőtagozati osztályokban „ideiglenes matematikatanterv" lehetőséget ad az új témakörök feldolgozására a hagyományos tanterv tananyagába beépítetten. 1978. szeptembertől az ország iskoláinak 5%-ban megjelentek a végleges tanterv alapján készült 5. osztályos tankönyvek és munkalapok, — amelyek 1982-ig minden iskolában bevezetésre kerülnek. Ez a fokozatos áttérés az újra időt ad a nevelőknek a felkészüléshez. A végleges tanterv szemléletében, követelményrendszerében megváltoztatja az eddigi tantervi szerkezetet. Minden témakör egyszerre, párhuzamosan lép be, évenként bővülőén, — a fogalmak hosszú érési idejét, a tananyagfeldolgozás komplexitását biztosítja. IRODALOM 1. Nagy Sándor: Az oktatás elmélete. Pedagógia III. Tankönyvkiadó, Budapest. 2. Tanterv és útmutatások a nyolcosztályos népiskola számára. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1941. 3. Tanterv és útmutatás: 1946, 1950. év. Tananyagcsökkentésről szóló útmutató. 1954. év. Tanterv és útmutatás: 1955, 1958, 1962. év. Tananyagcsökkentésről szóló útmutatás: 1973. év. 122