Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

műveletek írásban. Terület-, felszín- és köbtartalom-számításról tanultak kiegészítése, rendezése és a tanult szabályok képletbe foglalása. Összetett gyakorlati feladatok. Az általános iskolai mennyiségtan anyagának változatos és tanulságos alkalmazása: munkabér, többtermelés, szövetkezeti eszme, energiagazdálkodás, egészségügy, háború következményei, újjáépítés, nemzetgazdaság összehasonlítása más országokkal a 8. osztályos földrajz anyagához kapcsolódva. A Köznevelés 1946. 17. száma pályázati kiírást tartalmaz az általános iskolai tankönyvek megírására. Számtanból az 5—7. osztályok tankönyveinek megírását jelöli a felhívás. Ortutay Gyula közoktatásügyi miniszter 1947. december 17-én mutatta be a sajtó képviselőinek az elkészült új általános iskolai tankönyvek teljes sorozatát. Eddig az átdolgozott polgári iskolai és gimnáziumi tankönyvekből, illetve az átdolgozott népiskolai „Olvasó és tankönyvek" számtani fejezete alapján folyt a tanítás. Az 1946-os általános iskolai számtan tantervről nevelői véleményt olvashatunk a Köznevelésben Abaffy Mihály bácsalmási iskola igazgatótól: „Tanítsuk meg a formális algebra alapjait az ált. iskolában" című cikkében. — „Kevés számtanból a heti 3 óraszám. A 8. osztályban a formális algebra kimaradása lehetetlenné teszi a komoly szakirodalom megismerését. A gyökvonás és hatványozás tárgykört sem veszi fel a tanterv, amely színvonal-csökkenést eredményez. Ezen hiányok nem tesznek eleget a gyakorlati képzés célkitűzésének, mert a művelt iparosnak, a továbbtanulónak erre szüksége lenne." Szenes Adolf: „Észrevételek a számolás és mérés útmutatóhoz" című írásában az útmutatónak oktatás szempontjából két fontos vonását emeli ki: a) a gyakorlati élettel való kapcsolat, b) a mindvégig cselekedte tő oktatás érvényesítése. Összegezhetjük: bár még sok helyen hiányoztak az általános iskolák megvalósításának tárgyi és személyi feltételei az 1946/47. iskolai évben, — mégis fontos és helyes intézkedés volt az általános iskolák teljes és egységes bevezetésének kötelező rendelete. A Köznevelés 1947. 3. számában „Az általános iskolák ellenzéke" cikk számokkal bizonyítja, hogy a felszabadulás előtti időkhöz képest négyszeresére növekedett azoknak a tanulóknak a száma, akik jobb tárgyi feltételek között szakrendszerű oktatásban részesülnek. Az országgyűlés 1948. június 15-i ülése törvényerőre emelte az iskolák államosításáról szóló törvényt, — az iskolák egységes állami irányítás alá kerültek. Korábban az iskolák 70%-a egyházi kézen volt. Még egy közepes nagyságú községben is működtek különböző elemi iskolák: állami, katolikus, református, evangélikus stb. De nem volt ritka a magánszemélyek vagy egyesületek által fenntartott elemi és polgári iskola sem. Ezek egységes irányítása és egységes fejlesztése szinte megoldhatatlan volt. Az államosítás ténye megteremtette annak lehetőségét, hogy az iskolák építéséről, felszereléséről folyamatos és állandó gondoskodás történjen, s a proletárdiktatúra állama kialakította a szocializmus építésének megfelelő iskolarendszert. Az 1949/50. tanévtől az általános iskolákban általánossá vált űz orosz nyelvoktatás, amelyet a Köznevelés 1949. 19. sz. mellékletében megjelent rendelet léptetett életbe. Ez új óraterv összeállítását tette szükségessé. Az új óraterv a szabadon választható órák számát 6-ról 2-re csökkentette osztályonként, s kiemelte a rendelet, hogy elsősorban a mértani rajz oktatását szorgalmazzák azokban az iskolákban, ahol arra a feltételek adottak. Az óraterv-módosítás megemelte a számolás és mérés óraszámát is. Az 5. és 6. osztályokban heti 1 — 1 órával növekedett az óraszám, így 4—4 órában tanulták a tantárgyat, amíg a 7—8. osztályokban továbbra is 3—3 óra áll rendelkezésre. A Köznevelés 1949. 21. szám 153. oldalán közlemény jelent meg, hogy az alsó tagozat osztályaiban az 1949. évi kiadású új tankönyvekben a számolás és mérés anyaga eltér a korábbi kiadások anyagától. 114