Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

Varga Tamás „Új számtankönyvek — új számtantanítás" című cikkében a változásokról ír. Az „Olvasókönyvek" végén levő „számtan rész" a tanítás új rendszerét kívánja a tanítóktól. Szovjet tankönyvek felhasználásával készültek. A szöveges feladatok, sokféle szemléltető eszköz biztosítja a számtan és a valóság kapcsolatát. Igényesebb számtantanítás lép életbe! b) Az 1950-es tanterv Az alsó tagozatos számtantanítás változása, a megnövekedett óraszám, az 1220—10/1950. sz. MM. rendelettel életbe léptetett új tanterv megváltoztatja a számtanmértan tanításunk tartalmi anyagát. Az új tanterv külön megfogalmazza az általános iskola célját és külön a feladatát. A célkitűzés az iskolai nevelés oldalát emeli ki: öntudatos, fegyelmezett állampolgárrá, a szocializmus építőjévé neveljen, amelyben a haza szolgálata és védelme külön hangsúlyt nyer. Az általános iskola feladata megjelöli: az általános műveltség-nyújtást, a gyakorlati élettel való szoros kapcsolatú tanítást és minden irányú továbbtanulásra való felkészítést. A „Számtan és mértan" tanterv tantárgyi célkitűzése elsősorban a tanulók világnézetformálását tartalmazza: a környező világ mennyiségi viszonyainak megismerése és törvényszerűségeinek felhasználása; gyakorlottság a szöveges feladatok megoldásában, készség a problémák felismerésében; térbeli viszonyok elképzelése és közöttük levő összefüggések ismerete; mennyiségi összefüggések kifejezése számtani műveletek, táblázatok, rajzok segítségével. A célkitűzésben kerültek megfogalmazásra a nevelési és oktatási követelmények: készség, ismeretek stb. A tantárgy óraszáma lényegesen megnövekedett — megszűntek a szabadon választható tantárgyak — a „Számtan és mértan" tantárgy mellett külön „mértan" óra került a tantárgyak óratervébe. Azokban az iskolákban, ahol még orosz nyelvet nem tanítottak a 6. osztályban a számtan és mértan órák újabb 1 — 1 órával, a 7. osztályban a számtan óraszáma 1-gyel növekedett. Ezekben az iskolákban osztályonként 6, sőt 8 órában is tanulták a számtant és mértant. Az 1950-es tantervhez készült óraterv számtan és mértan óraszáma: Orosz nyelvet tanító iskolákban Ahol még nincs orosz ny. oktatás Számtan és mértan 5. 6. 7. 8. 5. 6. 7. 8. osztályban Számtan és mértan 6 4 3 3 6 5 4 4 óra Mértan 2 2 2 3 2 2 óra Az 1950-esű/só tagozatos „számtan és mértan" tantervének anyaga a korábbi tantervektől nem tartalmaz lényegesen többet, de már az 1949. évi tankönyvekben megjelent módosításokból is kitűnik, hogy mélyebb, igényesebb, gondolkodtatóbb a feldolgozás módja. Ta na nyag-kiegészítések: 1. osztályban: számok bontása, szorzás, osztás 20-as körben, a 100-as számkör megismerése, egyszerűbb összeadások és kivonások tizesátlépés nélkül. Két műveletből összetett feladatok. A kocka, kör, gömb. 2. osztályban: Zárójeles példák. Több-kevesebb fogalmak. Nagyobbítás hozzáadással és szorzással. Kisebbítés kivonással. Osztás maradékkal. 3. osztályban: Helyiértékek. írásbeli kivonás elvétellel, pótlással. 115