Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

Kovács Máté „Az általános iskola továbbfejlesztése" című, Köznevelésben megjelent cikkében leírja, hogy az általános iskola tanterve a továbbfejlesztést szabályozó kettős alapkövetelmény alapján készült: a) A tanköteles gyermeksereg egységes nevelésével megszüntetni a köznevelésnek eddigi osztály tagozódását. Az egységet a gyermekek iskolájának azonos szerkezetével, közös közművelődési tantervi anyaggal szolgálja. b) Megadni a népoktatásnak a színvonalat, amit eddig csak a kivételes társadalmi és vagyoni viszonyok között élők vékony rétege érhetett el. S ezt a minőséget a közös tananyag bővebb, korszerűbb összeállítása, az egyéni hajlamok és képességek, valamint a helyi viszonyok és igények szerint alkalmazható, szabadon választható tárgyak és gyakorlatok biztosítják. Az 1946. évi tanterv az általános iskola feladatát így fogalmazza meg: „. . . a tanulót egységes, alapvető, nemzeti műveltséghez juttassa, minden irányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye és közösségi életünk tudatos és erkölcsös tagjává nevelje." Ez a feladatjelölés már az új társadalom kialakulásának vonásait tükrözi. — A „Számolás és mérés" oktatásának célját már 1945-ben megfogalmazták; most csak egy mondattal bővült, hangsúlyozva az oktatás tartalmának és módszerének új vonását: „Tudatos gondolkodásra, tiszta fogalomalkotásra, helyes ítélőképességre való nevelés." Az óratervben a „számolás és mérés" felső tagozatos óraszáma csökkent. Az alsó tagozatban változatlanul 5—5 órában tanították a tárgyat, mint a népiskolákban, de a felső tagozat osztályaiban heti 3-3 órában. Ez az óraszámcsökkenés a heti 6—6 órás szabadon választható tárgyak óraszámának kialakítását szolgálta. A választható tárgyak sorában azonban a mértani rajzot (ábrázoló geometriát, geometriai gyakorlatokat) lehetett tanítani a latin helyett. De csak 1949-ben jelentek meg a tárgy tanításához az új könyvek. Alsó tagozatban a tananyag lényegében nem változott a népiskolai tantervekkel összehasonlítva. Lényeges eltérést a 6—7—8. osztályok anyaga mutatott. A teljes tanterv összeállításához a polgári iskola matematika tantervét vették alapul az új iskola sajátságaihoz igazítva. Ez a tananyag körvonalaiban már ugyanazokat a témákat tartalmazza, amelyek a még jelenleg is tanított 1973. évi módosított tantervben is megtalálhatók. 5. osztályban: A számolás négy alapművelete egész és tizedes számokkal. Mértékrendszerek. A számítások tárgykörei: házi gazdasági élet, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, iskola, község, vármegye, ország statisztikai viszonyai, a tanulók saját mérési eredményei. Mértanból: a tanterem, a benne levő tárgyak szemlélete alapján geometriai fogalmak. A kör és a szög. Egyenes vonalú síkidomokra vonatkozó tételek és alapszerkesztések. Síkidom és a kör kerülete és területe. A síkidomok egybevágósága, hasonlósága, szimmetriája. 6. osztályban: Alapműveletek közönséges törtekkel. A számok oszthatósági tulajdonságai. Egyenes és fordított arányosság. Arány, aránypár grafikus ábrázolásokkal. A testek tulajdonságai megfigyelés alapján: kocka, hasáb, gúla, henger, kúp, gömb leírása, felszíne és térfogatszámítása. Súlyszámítások. 7. osztályban: Százalékszámítás. Összetett következtetések. Kamatszámítás. Mennyiségek összefüggéseinek grafikus ábrázolása. Mértani ismeretek elmélyítése, szerkesztési feladatokkal való kiegészítése. A szimmetria. Arányosság és hasonlóság. Körre vonatkozó fontosabb tételek és szerkesztési feladatok. Becslések és mérések a szabadban, távolságok jelölése és mérése, merőleges, párhuzamos, egyenesek és szögek kitűzése, területek kitűzése és felmérése. Területszámítás. 8. osztályban: A negatív szám fogalma gyakorlati példák alapján. Az elsőfokú egyenlet körébe tartozó feladatok (pl.: számok kitalálása). Egyszerű egyenletmegoldó 8 113