Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Ferko Pavol: A fizikaoktatás történelmi kialakulásáról alkotott nézetek

A FIZIKAOKTATÁS TÖRTÉNELMI KIALAKULÁSÁRÓL ALKOTOTT NÉZETEK DR. FERKO PA VOL * (Közlésre érkezett: 1978. december 30.) Felkeltette érdeklődésemet Zemplén Jolán professzor munkája: „A fizika története Szlovákiában a XIX. század közepéig", melyet szlovák nyelvre is lefordítottak. A fent említett munkára reagálok ezzel a kis hozzászólással, melyben tömören szeretném az olvasó rendelkezésére bocsátani a nézetek fejlődését a fizika oktatásáról. A nézetek többsége az Osztrák—Magyar Monarchia idejére és területére vonatkozik, de kiteijed annak határain túlra is, melyet a feldolgozott adatok alapján lehet megfigyelni. Kutatásaim során a mai Csehszlovák Köztársaság területére vonatkozó adatokra támaszkodom. Gyakorlati oktatás már a tanítás kezdetétől létezett, de abban az időben csak a magasabb szinten vezették be. Az 1869-ben kiadott iskolai alaptörvény bevezeti a népi és polgári iskolákban is a gyakorlati oktatást. Ezt a tantárgyat az arisztotelészi filozófia elvei alapján tanították, amely az akkori személyiségek véleményével megegyezett. Szemléltetőeszközök és a valóságos jelenségek megfigyelése nélkül tanítottak. A népiskolák alsóbb osztályaiban ez a tantárgy nem differenciált, de a magasabb osztályokban később természetrajzra, földrajzra és történelemre tagolódott. Az iskolák magasabb fokainál a reál oktatáshoz csatolták a matematikát, de a történelmet nem. 1915-től a reál oktatást a tantervekben a következőképpen osztják fel: az 1. és 2. osztályokban mint elsőrendű oktatási tantárgy (használatos volt a tárgyi oktatás megnevezése stb.) a 3—5. osztályokban mint honismeret, a 6—8. osztályokban önálló tantárgyként a természetrajz, földrajz, történelem. A honismeret megnevezés először 1913-ban jelenik meg a szlovákiai német iskolákban oktatott Heimatskunde (honismeret) tantárgy alapján. Később honismeret kifejezés helyett más elnevezéseket is használtak (tanítás a hazáról és természetről; tanítás a természetről és társadalomról és egyebek . . .), de egy sem tartott hosszabb ideig. A rövid bemutatásból is kitűnik, hogy a természettudományos tantárgyak — ezen belül a fizikaoktatás fejlődése — nem volt egységes. Kísérletek nélkül oktattuk a Kopernikus, Galilei és Kepler idejéből ránk maradt természettudományos értelmezéseket és törvényeket. Juan Luis Vives (1492—1540) spanyol filozófus és pedagógus kéri csak, hogy Arisztotelész törvényei, értelmezései helyett jöjjön létre a valóságos természeti jelenségek megfigyelése. *A szerző a Banská Bystrica-i Pedagógiai Főiskola oktatója. 101