Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Ferko Pavol: A fizikaoktatás történelmi kialakulásáról alkotott nézetek

Később megjelenik Francis Bacon (1561 — 1626) „az angol materializmus és minden modem kísérleti tudomány igazi ősapja". Művében a skolasztika által elferdített arisztotelészi metódus helyett új módszert igyekezett adni a tudományoknak. Buzdítja a tanítókat, többet foglalkozzanak a természettel, kísérletet ajánl; a megismerés módszere az indukció legyen. (Megfigyelés, összehasonlítás, elemzés, kísérlet, általánosítás.) Johannes Amos Comenius (1592—1670) követeli, hogy szemléletesen oktassanak és ne a tantárgyak szóbeli leírásával. A népiskolákban a gyerekek ismerkedjenek meg a természettudományi tantárgyakkal, amelyeket az életben alkalmaznak. A fizikát szó szerint, mint tantárgyat Komensky bevezeti a latin iskolák tantervébe. üzen a területen kiemelkedő szerepe az oktatás fejlesztésében Arnost Fobozny (1641 — 1675) hercegnek volt, aki követelte, hogy a tanítók tanítsanak gyakorlatiasan. August Hermann Francke (1663—1727) bevezette minden iskolába a természettudományos oktatást és szemléletes fizikai oktatást kívánt. Jean Jacques Rousseau (1712—1778) Emile c. pedagógiai regényében kihangsúlyozza a fizika tanításának fontosságát, kéri a tanítóját, hogy Emilét tanítsa meg a „mágnességre". Az ő példáját követte Fridrich Eberhard — Rochováról — (1734—1805), aki követelte, hogy a tanítók ismertessék meg a diákokat az emelőkarral, csavarral, mozgócsigával, csigasorral, valamint ezekkel a tárgyakkal a diákok előtt végezzenek kísérleteket. Bemard Overberg (1754—1826) úgyszintén bevezette a népiskolákban a fizikát, nemcsak a haszna miatt, de a formális jelentősége miatt is, mert képezi, műveli az agyat. Johann Heinrich Pestalozzi (1746—1827) svájci pedagógus ugyanígy síkra szállt a fizika oktatása mellett, de főleg az ő követője Gustav Friedrich Ditner (1760—1831) német pedagógus követeli, hogy a népiskolák rendelkezzenek fizikai berendezésekkel. Hangsúlyozza, hogy a fizikából tanítsanak mindent, amely megvilágosítja az okokat a szokatlan jelenségekről és ami felfedi az igazságot. Az elkövetkező évtizedben a fizika tanításának módszere semmilyen fejlődést nem hozott. Olvasták a tankönyveket és fokozatosan haladtak a dogmatikus törvényektől azok megokolásáig. A tankönyvekben leírt drága berendezéseket a népiskolák nem vehették meg, ezért a tanítók többsége nem végzett kísérleteket. A cseh terület népiskoláiban a természetrajzot Johann Ignaz Felbiger (1724-1788) vezette be. Az 1744-ben megjelent iskolai rendelet természetrajzot és mechanikát nevez meg, mint tantárgyat az általános és főiskolákon. A rendelet előíija, hogy a népiskolákban a gyerekeket meg kell ismertetni a fontos és képességeikhez szabott fizikai kísérletekkel. A tanterv, amelyet 1775-ben a „Metódusok Könyve" előír, nem helyénvaló, mert lehetőséget ad a tanítónak a tankönyvből való felolvasásra. Gyakorlati jelleget adott a természetrajznak a cseh területen Ferdinand Kindermann (1740—1801) azzal, hogy a kézimunkázást a népiskolákban a fiúknak is vezessék be. Az 1805-ös politikai rendszer a triviális és a 3-osztdlyos főiskolákon a természettudományos tantárgyakat korlátozta. A 4-osztályos főiskolákon fizikát csak a 4. osztályban adtak elő. A többi metodikai útmutató — pl. 1825-ből — hangsúlyozza, hogy a tanárok drága berendezések hiányában végezzék el a kísérleteket egyszerű berendezésekkel, amelyeket időben el tudnak készíteni és leellenőrizni! Nagy visszalépés figyelhető meg az 1848-as „Metódusok Könyvé"-ben, nagy hangsúlyt helyez a tanárra mint kísérletezőre. A kísérlet az utolsó helyen szerepel, amiből kiderül, hogy a népiskolákban a berendezésekkel való kísérleteket fölöslegesnek tekintették. A népiskolák virágzása — új formában — akkor következett be, amikor a triviális iskolákat az egyházi iskolákhoz emelték. A főiskolákon tantárgy volt a fizika. (Nem külön órában tanították, hanem természettudományos cikkeket olvastak, s ezeket magyarázták.) 102