Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

Hitvallást.

2 9 Abból, hogy az egriek a püspökkel szembeni küzdelmükben a debreceniek segítségét kérték, világosan kitűnik, hogy bár a királyi biztosok „lutheránus prédikátorról" beszélnek, az egri reformáció már túllépett ezen. Az egriek feltehetően már 1562 januárjának első napjaiban segítségért fordulhattak a debreceniekhez, mert az eredetileg magyar nyelvű hitvallást latinra fordítva, kísérő levéllel ellátva február 6-i keltezéssel küldték meg Ferdinándnak és Miksának. Ugyanez év őszén Debrecenben magyar nyelven megjelent a hitvallás teljes szövege Méliusz Péter, Szegedi Gergely és Ceglédi György előszavával, s egyben közölték az egervölgyiek részére kiállított példányok címlapját és előszavát is. így beszélünk Debrecen-Egervölgyi Hitvallásról, bár abban érdemi része egri szerzőknek nem volt. A két példány magyar és latin nyelvű szövege szó szerint megegyezik, címében azonban különbség van. A debreceni Confessio Ecclesiae Debreceniensis, a debreceni egyház hitvallásaként, az egri Confessio Catholica címen látott napvilágot, s világos, hogy ezzel a „hitnyilatkozattal kívánták Ferdinánd és Miksa előtt bizonyítani, hogy ők valójában katolikusok".

3

0 A császári udvarhoz küldött példány előszavában ismételten cáfolják azokat a vádakat, hogy államellenes összeesküvésben vettek volna részt. „Mi szentséges királyi Felségtek és e hely ellen összeesküvést nem terveztünk, sem ezután tervezni nem fogunk. Sőt inkább mint eddig híven és elszántan viseltük magunkat: úgy ezután is vérünk kiomlásáig s mindegy lábig való elhullásunkig fogunk harcolni a harc és küzdelem minden nemével szentséges királyi Felségtek dühös ellenségei ellen, teljes igyekezettel, s éjjeli és nappali éberséggel védve e helyre kitűzött állomásunkat."

3 1 „A mi szövetkezésünk nem királyi Felségtek ellen történt, hanem a hit és üdvösség ügyében, az igaz vallás, tudomány és lelkeink üdvéért."

3

2 Az előszó további részében kifejtik, hogy lelkiismereti kérdésekben egyedül az istennek rendelik alá magukat, s a szentíráson kívül a zsinati végzésekre és egyházatyák kijelentéseire is hivatkoznak annak bizonyítására, hogy tulajdonképpen ők az igazi katolikusok. Ilyen alapon ajánlják a „könyvecskét" az udvar figyelmébe, s kérik „vegyenek minket szent királyi Felségtek hű és kegyelmes pártfogásukba és engedjék meg, hogy az igaz és katolikus hitben, s tudományban megmaradhassunk, s az isten legtisztább igéjével tápláló lelkipásztorokat tarthassunk, bírhassunk."

3

3 Az új hit elterjedtségének mértékét jól érzékelteti a bevezető szöveg aláírása: „Felségtek legalázatosabb és legengedelmesebb hű alattvalói: az egész lovas és gyalogsereg, s Eger városának nemes és nem nemes lakossága."

3

4 Nem feladatunk, hogy tartalmilag elemezzük e terjedelmes egyházi dogmát.

35 Tartalmilag újat nem ad az egri protestantizmus ismeretéhez. Az első olvasásra is érezhető, hogy ez a szerveződő református egyház első jelentősebb írásos dokumentuma. Formailag és tartalmilag nem eléggé rendszerezett, sietség és kapkodás érződik rajta, s a katolikus egyházi dogmák éles támadása és bírálata mellett lépten-nyomon hivatkozik a katolikus zsinatokra és egyházatyákra, azokkal támasztva alá állításait. Magának a trienti zsinatnak a határozataira húsz helyen hivatkozik egyetértőleg. Révész Imre elemző tanulmányában (A Debrecen-Egervölgyi Hitvallás és a Tridentinum. Bp., 1934.) feltételezi, hogy „a debrecen-egervölgyi hitvallás mai végleges alakjának kiformálására befolyással volt az egri hitvédő érdek, s a Ferdinándhoz és Miksához való felterjesztés."

36 Ez valóban logikusnak tűnik, viszont szinte elképzelhetetlen, hogy a nyomtatásban mintegy 200 oldal terjedelmű hitvallás egy hónap alatt elkészülhetett. Az egriek tehát vagy már 1561 szeptemberében, bécsi útjuk után, felkérték a hitvallás megfogalmazására a debreceni lelkészeket, vagy az lényegében már készen volt 1561 végére, ahogy korábban Révész is állította. 338