Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A galeri-bűnözés a megyében nem jellemző. 1972-ben egy bűnöző galeri volt 14 taggal, akik ellen erőszakos jellegű bűncselekmények miatt indult büntető eljárás. 1973-ban galeri-bűnözés nem fordult elő. Az urbanicázió a bírói ítélkezés tapasztalatai szerint a fiatalkori bűnözésre nincs olyan nagy hatással, mint ott, ahol nagyobb városok vannak. Heves megyében csak „kis városok" vannak (Eger, Gyöngyös, Hatvan), így az urbanizáció káros hatása tisztán nem érzékelhető. Igaz, el lehet tűnni, rejtőzni, galerikbe szerveződni, de hatékony belügyi és társadalmi ellenőrzés eredményeképpen tipikus galeri nem alakult ki. 1972-ben a fiatalkorú bűnelkövetőknek 13%-a volt általános és középiskolai tanuló. Az ipari tanulók aránya 12,5%. 1973-ban a fiatalkorú elkövetők 16%-a volt általános és középiskolai tanuló, 14%-a ipari tanuló. A gyermekkorúak jogsértéseinek 85—90%-a vagyon ellen irányult. Ezek az el­követők általában kis értékű lopást, személyi tulajdon lopást, társadalmi rongálását követték el. A megyében 1972-ben 96 fő, 1973-ban 80 fő gyermekkorúval szemben hoztak a rendőri szervek nyomozást megtagadó, vagy megszüntető határozatot, büntethetőséget kizáró ok miatt. A gyermekbűnözés aránya a nyári és a téli szünetek alkalmával a legmagasabb. A gyermekeknek csak egy része jut napközibe, ahol biztosítva van a megfelelő felügyelet. A többség, közöttük is a veszélyeztetett és hátrányos helyzetben levő gyermekek felügyelet nélkül maradnak. Ezek idejük nagy részét a város, a község terein, utcáin töltik, nem mindig hasznos játékkal, elfoglaltsággal. 1973-ban a fiatalkorúak által elkövetett bűn­cselekmények során 422 ezer Ft kár keletkezett, 1974-ben ez az összeg 317 ezer Ft-ra redukálódott. A fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlására jellemző, hogy 1973-ban a bűncselekményt elkövetők közül 91,1% volt a fiú. Ez az arány minimális változást mutat 1974-ben. Itt a bűnelkövető fiatalok 91,3%-a volt fiú, 8,7%-a a leány. A fiúk által elkövetett bűncselekmények igen széles skálán mozognak, míg a lányok jogsértései a társadalmi és személyi tulajdon elleni lopásokban merülnek ki. Szociális származás szerint csoportosítva az állapítható meg, hogy magas a bűnözés­ben a munkásszülők gyermekeinek aránya. Ez a jelenség évek óta jellemzője a megye fiatalkorú bűnözésének. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a megye intenzíven iparosodik, egyre nő az iparban foglalkoztatottak száma. Az ipartelepítéssel, a decentrali­zációval, nagyobb építkezéseknél (Gagarin Hőerőmű, Thorez Külfejtéses Bányaüzem, Bélapátfalvai Cementgyár stb.) alkalmaznak olyan munkaerőket is, akik az ország más területeiről „vándoroltak be" a megyébe. Ezek között sok olyan „problémás"fiatalkorú is munkát vállalt, akik később jogsértésben találtak menedéket. 1973-ban 50%, 1974-ben 49% volt a munkás szülők gyermekeinek résztvétele a fiatalkorú bűnözésben. A tsz-tag szülők gyermekei közül 1973-ban és 1974-ben 11% volt a bűnt elkövetők aránya. A munkásfiatalok mellett igen magas és jelentős arányt képeznek a bűncselekményt elkövető cigányfiatalok is. 1973-ban 36%, 1974-ben 33,5% volt a bűnözésben a rész­vételük aránya. Elszomorító a kép akkor, ha 1965-höz viszonyítjuk az arányt, mert ekkor a cigányfiatalok 13%-ban követtek el bűncselekményeket. Foglalkozásukat tekintve 1973-ban a fiatalkorú elkövetők 34%-a iparban dolgozó, 34%-a foglalkozás nélküli eltartott volt. A fiatalkorú és gyermekkorú elkövetőknek kb. fele szerepel a gyámhatósági nyilvántartásokban. A bűnelkövetők egy jelentős része viszont nem Heves megyei lakos, 90

Next

/
Thumbnails
Contents