Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

illetve ebből a célból jött a megyébe, bízva a földrajzi adottságokból eredő elrejtőzés lehetőségében. A megyében a városok közül a legtöbb fiatalkorú bűnözés Hatvanban fordul elő. Adódik ez abból, hogy az Aszódi Javító Intézetből a szökött fiatalkorúak már a legközelebbi helyiségben bűncselekményeket követnek el megélhetésük biztosítására. A járások közül a megyében legfertőzöttebb a hevesi. Heves nagyközségben nagy létszámú cigánykolónia van, primitív körülmények között élnek, negatív lakáskultúra, életvitel, rendszertelen munkavállalás jellemző rájuk. A fiatalok és a felnőttek kapcsolata sok esetben a bűnözésre és a bűnpártolásra vonatkozik, iskolázatlanok stb. Az erkölcsi normák kezdetlegesek, sok esetben antiszociálisak. Fertőzöttek azok a települések is, ahol a cigányszármazásúak nagyobb számban élnek együtt. E téren Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Átány, Kisköre, Pétervására, Halmajugra községek emelkednek ki. A rendszeres ellenőrzés és az elszámoltatás hiányzik, sok a munkanélküli, csavargó, a többszörösen büntetett előéletű személy, akiknek a példáján a fiatalabbak is felbátorodnak. Korábban fertőzött terület volt Felsotárkány és Bélapátfalva is. A községi szervek összefogásával, az italboltok egy részének felszámolásával a jellegzetes testi sértéses bűncselekmények szinte megszűntek Felsotárkány községben. A két utóbbi községben elért eredmények arra vezethetők vissza, hogy a helyi szervek a fiatalok sportolási, művelődési lehetőségeivel többet foglalkoznak, a KISZ-szervezetek is aktívak. Míg a korábban felsorolt községekben, ahol számos fiatalkorú bűnözés fordult elő, hanyagolják ezen problémák megoldását. A fenti adatok és értékelések is azt bizonyítják, hogy valós társadalmi problémákról van szó, s mindaz a pozitív fejlődés, amely a cigány lakosság élet- és munkakörülményeiben bekövetkezett, megalapozóan a Párt Politikai Bizottságának 1961-ben hozott határozatával indult meg. A megyei párt-, tanácsi és társadalmi szervek intézkedési tervben rögzítették a tennivalókat. A decentralizálás elvén alapuló tanácstörvény a nagyközségi tanácsok feladatkörében is rögzítette a községek társadalmi problémáinak megoldását, az időközben már megvalósult intézkedések legjellemzőbben az oktatási intézmények munkájában éreztetik hatásukat, amennyiben a tankötelezettség törvényének betartása a cigánytanulók körében is javuló tendenciát mutat. Példaképpen kiemelhetők azok a helyi, hatósági és társadalmi összefogásból megszülető kezdeményezések, amelyek a tárgyi feltételek biztosításával alapozták meg a cigánylakosság, illetve gyermekeik tanulását. Jó példa Füzesabony cigány-napközis osztálya, de említhető még Kömlő, Tarnazsadány, Tarnaőrs, Gyöngyösoroszi, Eger-Felnémet és Gyöngyös városában is cigányosztály működése. E községekben, városokban a cigányosztályok szervezését a nagyobb cigánypopuláció tette szükségessé. A művelődésügy mellett egészségügyi, munkaügyi és gyámhatósági hatáskörben is centrálisabban kezelték az egész cigánykérdést. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkában az állami gondozás témájánál is szembetűnő a cigányszármazásúak jelenléte, az 1972/73. tanévben 905 állami gondozottból 407 fő volt a cigányszármazású gyerek, ill. fiatalkorú. Ez az arány 44,9%-ot tett ki. A nagyon valós napi gondokból megállapítható, hogy a cigány lakosság társadalmi, erkölcsi arculata mennyire érezteti hatását mind a megelőzés, mind a speciális gyermekvédelemben, de a bűnelkövetésben is. A megyei helyzetképpel összefüggésben a fiatalkorú bűnözés tendenciái országosan is hasonlóképpen alakultak, amelyet az alábbiak bizonyítnak: Az országban a fiatalkorú bűnelkövetők száma az 1973. évben az 1972. évhez képest 15,6%-kal, az 1974. évben az 1973. évhez viszonyítva 12,7%-kal csökkent. Az 91