Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A TÁRSADALMI MOBILITÁS HATÁSA A DEVIÁNS VISELKEDÉSRE, A GYERMEK- ÉS IFJÚKORBAN HEVES MEGYÉBEN DR. BODNÁR LÁSZLÓ (Közlésre érkezett: 1977. február 11.) A II. világháború után szerte a világon az érdeklődés homlokterébe kerültek a gyermek- és fiatalkori bűnözés problémái. Szociológusok, pedagógusok jogászok, közéleti személyiségek vitatkoznak a jelenségek okairól. Hazánkban az 1950-es évek közepétől kezdve felmerül 3 bűnözés szociológiai tanulmányozásának a követelménye, megindulnak az empirikus vizsgálatok. Minthogy a vizsgálati igény a bűnügyi tudományokban fogalmazódik meg, a kriminálszociológia a hagyományos kereteket hasznosítja, és kriminológia formájában elevenedik meg. A bűnügyi tudományokban megindult fejlődést kiegészítette, alátámasztotta és megerősítette a jogszociológia szerveződése, csakúgy, mint a filozófiáról leváló általános szociológia. Tekintette] arra, hogy a kriminálszociológia a bűnügyi tudományok berkeiből indult ki és a bűnügyi tudományok által közvetített társadalmi szükségletet fejez ki, szakszociológiaként kezelhető. Magyarországon a meginduló kriminálszociológiai vizsgálatok kezdetben a bűnözés egy-egy kitüntetett jelenségére irányultak. Ezek közül is fiatalkorúak bűnözése került előtérbe. A vizsgálatok elsősorban a fiatalkori bűnözésnek az általános létfeltételekkel való kapcsolatát mutatták be, de reagáltak a csoportos bűnözés (galeri-bűnözés) sajátos jelenségeire is, kiterjedtek az intézeti nevelés körülményeire, és felhívták a figyelmet a nagyvárosi életforma, valamint a büntetőintézeti életrend keretei között kialakuló, a bűnözést igazoló nézetrendszer létezésére. A visszaeső bűnözést elemző vizsgálatok bemutatták a bűnözés sajátos önmozgását, önreprodukcióját. A kriminológiai és kriminálszociológiai, valamint kriminálstatisztikai vizsgálatok tematikai gazdagodása, összegyűjtött nagy mennyiségű információi, a hagyományos kutatási eszközök mellett a matematikai-statisztikai módszerek megjelenése együttesen lehetővé tették egy összegező, összefoglaló vállalkozás megindítását. Ez a vizsgálat a bűnözés társadalmi természetéből indult ki, a társadalmi-gazdasági viszonyok és a bűnözés kapcsolatát nem spekulatív és statikus, hanem empirikus és dinamikus módon fogta fel, a kapcsolat jellegének megítélésében pedig a társadalmi-gazdasági tényezőkkel való kölcsönhatásokat hangsúlyozta. A vállalkozás nagy nemzetközi összehasonlító kutatásba illeszkedett, amelynek tárgya a fiatal korosztályok (fiatalkorúak és ifjú felnőttek, tehát 14—18 évesek és 18—24 éves korcsoportok) bűnözése és a társadalmi-gazdasági fejlődés összefüggése volt. A gazdasági növekedés társadalmi követelményeinek megragadására legalkalmasabb a népesség foglalkozási struktúrájának vizsgálata. 87