Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A gazdasági növekedés és a foglalkozási struktúra változásai közötti összefüggés alkalmas volt arra, hogy megértsük a hazánkban végbemenő gazdasági-társadalmi folyamatokat. A gazdasági növekedés nem pusztán közgazdasági, hanem szociológiai fogalom is, amely magában foglalja a népgazdasági ágak arányainak megváltozását, az aktív népesség foglalkozási szerkezetében és ezzel együtt a társadalom osztályszerkezetében bekövetkezett változásokat, felöleli a népesség átrétegződésével kapcsolatos társadalmi mobilitás folyamatait csakúgy, mint a városiasodás fejlődését és a településszerkezetben bekövetkezett változásokat. A társadalmi mobilitás a fejlődés szükségszerű velejárója és így pozitív jelenség. A gazdasági életben megnyilvánuló egyenlőtlen fejlődés, a képzési, továbbképzési hiányosságok, a pályaválasztási nehézségek, a szakmai és a foglalkoztatási struktúra átalakulásában felmerülő egyenlőtlenségek, az urbanizáció eltérő foka, a művelődési, kulturális lehetőségek különbözősége stb. feszültségeket okozhatnak a különböző társadalmi rétegek, csoportok között, amelyek a deviáns magatartáshoz vezethetnek. Heves megyében a felszabadulás után jelentős ipari beruházásokra került sor. Az aktív keresők aránya az iparban az 1960. évi 22,8%-ról 1970-re 34,8%-ra emelkedett, hasonló jellegű volt a fejlődés üteme az építőiparban és a tercier ágazatokban is. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent,az 1960. évi 46,7%-ról 29,1%-ra redukálódott 1970-re. Az ipari koncentráció a vándormozgalmat szabályozó vonzó bázis nemcsák térbelileg növekedett, hanem — és ez jelentősebb változás intenzitásában is - a mezőgazdaságban, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel jelentős munkaerő szabadult fel. A migráció keretében különböző irányba, különböző okokból, eltérő feltételek között, különböző személyek vándorolnak, így a migráció hatása eltérő mértékben, módon és feltételek között érvényesül. A migráció alapvető iránya a faluról városba irányuló áramlás. Heves megyében 1949-1959 között 2,47%-ot tett ki a falukról elköltözők aránya, 1960 és 1970 között már ennek többszöröse — 10,35% — érvényesült. A legújabb kutatások foglalkoznak a társadalmi mobilitás hatásával az egyik társadalmi rétegből a másik társadalmi rétegbe átkerült személyre. Kimutatták, hogy a mobil személyek között gyakoribbak a mentális zavarok (elmebetegség, neurózis stb. — Hollingshead, A. B. Ellis, R., Kirbby, E.: Sosial mobility and mental illens. American Sociological Review. 1954. 19. 577-584. p.). Hazánkban az összbűnözésben számszerűségét tekintve jelentős a fiatalkorú bűnözés aránya, ezen belül speciális helyet foglal el az utánpótlást jelentő gyermekbűnözés. A gyermekkor büntethetőséget kizáró ok. A gyermekkori cselekmény azonban annak ellenére, hogy az alanyi oldalon nem minősül bűntettnek — sok esetben alkalmas lehet a közrend és közbiztonság veszélyeztetésére. A gyakorlatban nemegyszer találkozunk olyan gyermekkorú által elkövetett bűntettel, illetve olyan bűnelkövetési formával, amely megdöbbenést vált ki a felnőttekben. A gyermekbűnözés alatt értjük azon társadalmi jelenségek összességét, amikor is a 14 éven aluliak követnek el olyan társadalomra veszélyes cselekményeket, amelyek az alanyi oldalon fennálló büntethetőséget, vagy felelősségre vonhatóságot kizáró ok fenn nem forgása esetén a hatályban levő törvények szerint bűntettnek minősülnek. Olyan cselekmények összessége tehát, amelyek a társadalomra objektíve veszélyesek, de büntetőjogi eszközzel ellenük fellépni nem lehet. Hazánkban a gyermekbűnözés 1962 óta emelkedő tendenciájú. Nem teljesen pontos adatok szerint a rendőri szervek 1964-ben 4000 gyermekkorú által elkövetett — egyébként bűntettet megvalósító — cselekményt regisztráltak. 88