Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

Vannak olyan vélemények, melyek szerint Magyarországon napjainkban újra a próbaházasság korát élik egyesek. Próbálkoznak a házasság előtt álló fiatalok, hogy bizonyságot szerezzenek választottjuk szexuális kultúrájáról, partnerszerepének milyenségéről és próbálkoznak a házasságot kötők is: amennyiben nem sikerül a frigy, másik, vagy harmadik házasságban keresik a megoldást. Mindezt látva, többen kérdőre vonják azokat, akik hisznek a nevelés, így a családi életre nevelés szerepében, erejében, jóllehet az alig vitatható. Vannak, akik a családot konzerválni akaró törekvéseket eleve sikertelen vállalkozásnak tekintik, saját tapasztalataikból vonva le azt a következtetést, hogy a család már túlélte önmagát. Olyan történelmi kategória, amely a múlté lett. Hivatkoznak többen olyan nyugati szociológusokra is, akik az új kategória, a család helyébe lépő kísérleteket, törekvéseket kutatva, arra a következtetésekre jutnak, hogy a család történelmi szerepe lejárt. A családi életre nevelés bevezetésének okairól A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970-től folyó közoktatásunk és nevelőmunkánk problémáit, elsősorban fogyatékosságait feltárni igyekvő I. számú témabizottság foglalkozott először behatóan a házasságra és a családi életre előkészítés kérdéseivel, vizsgálva az ifjúság, a leendő szülők testi-lelki egészségét, gyermeknevelési kultúráját, családalapítási szokásait. E bizottság is felismerte azt a tényt, hogy a munkára, a hivatásra, valamint a szocialista közéletben való aktív részvételre nevelés mellett feltétlenül tervszerűbben kell felkészíteni minden magyar fiatalt a családi életre is. A Központi Statisztikai Hivatal, valamint a tanácsok egészségügyi és művelődésügyi osztályainak statisztikai adataira, és a vizsgálat alatt szerzett tapasztalatokra támaszkodva mutatott rá a bizottság a problémákra. Az akkori állapot tarthatatlanságára való rámutatás, főleg az iskolában folyó nevelőmunka hiányosságait vette célba. Megállapította, hogy a pedagógusok felkészületlenek e feladat végzésére, az orvosi és a pedagógiai gyakorlat, tapasztalat összevetése hiányos, a feladat végzését elodázzák, kibúvókat keresnek, az ide vonatkozó követelményrendszer teljesen kidolgozatlan, az oktatáscentrikus szemlélet e téren is érezteti káros hatását, a módszertani kulturáltság alacsony fokú, személyiségre szabott nevelés alig van, az érzelmi élet sivársága a nevelés hiányosságaiból következik, a tömegtájékoztatás is gyenge a nemi élet, a házasságra való előkészítés vonatkozásában. . . A vizsgálat javaslatai között helyet kapott az egységes álláspont kialakításának szükségessége, a pedagógusképzés reformjának sürgetése, a családi életre nevelés c. tantárgy bevezetésének tanulmányozása, és a megfelelő módszerek feltárása, kikísérletezése. A vizsgálat tapasztalatait összegző 19 72-es párthatározat szellemében 1973-ban minisztertanácsi határozat született (1040/1973.), amely a családi életre nevelés megszervezésének igényét a következőkben fogalmazta meg: „A lakosság, különösen pedig az ifjúság körében sem mennyiségben, sem minőségben nem eléggé elteijedtek azok a biológiai, egészségügyi, etikai, morális ismeretek, amelyek elengedhetetlenek a harmonikus, kívánatos emberi kapcsolatok, a kiegyensúlyozott családi élet megteremtéséhez és ennek során a korszerű családtervezés megvalósításához. Ezért az állami Oktatás minden formájában, továbbá a lakosság körében végzett ismeretterjesztő tevékenységben a családi életre való felkészítést szolgáló intézkedéseket kell tenni." Ismeretes, hogy az egészségnevelésnek, már korábban is egyik kiemelt feladata volt a családi életre nevelés, jóllehet annak hatékonysága messze elmaradt a várakozástól. 64