Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A határozatot követően több vizsgálatot végeztek hazánkban, amelyek szintén az intézkedések szükségességére mutattak rá. A minisztertanácsi határozat komplex feladatot fogalmaz meg. Az egészségügyi-biológiai kérdések mellett fontosnak tartja az etikaimorális kérdések megválaszolását is. A népesedéspolitikai határozatnak közismerten csak része az ember nemiségével, a szexualitással és annak következményeivel kapcsolatos problémák feltárása, az egészségügyi és erkölcsi feladatok is nagyon jelentős szerepet kapnak abban. A határozat értelmében kezdődött meg hazánkban 1974-ben kísérleti jelleggel a családi életre nevelés bevezetése néhány általános és középiskolában, majd az 1975/76-os tanévtől valamennyi magyar iskolában. A családi életre nevelés célja és feladatai A családi életre nevelés intézményes bevezetését előkészítendő az Egészségügyi és a Művelődési Minisztérium 1974-ben közös Irányelvekben fogalmazta meg az ifjúság (a tanulók és a tanulmányaikat már befejezett fiatalok) családi életre történő felkészítésének célját, feladatait és tartalmát. Az osztályfőnöki órák kötelező témakörein belül szereplő családi életre nevelés hatékonyságát segíteni akaró dokumentumok hangsúlyozzák, hogy az újként ható nevelési feladat szerves része kell legyen a személyiségformálás komplex folyamatának, nem szabad azt valamiféle pluszfeladatként értelmezni, kampányfeladatnak tekinteni. A cél nem lehet más mint az, hogy a szocialista humanizmus szellemében felnövekvő nemzedéket tudatosan készítsük fel a humanista együttélésre, a felelősségteljes szexuális magatartásra, a párválasztásra, a családalapításra, a gyermekek örömmel és tudatosan történő vállalására és felelős nevelésére, a család funkcióinak betöltésére. Nem lehet vitás, hogy az ismertetett célt számos részfeladat eredményes megvalósításával lehet csak elérni. Ilyen részfeladat pl. az emberi szükségletek humanizált, az egyén jól felfogott akaratától függő kielégítésére való nevelés, a szükségletek fölötti uralom biztosítása, az érzelmi élet fejlesztése, a tudatformálás, az ifjúság új ismeretekkel való gazdagítása (a család fejlődésének állomásai, a nemek biológiai-egészségügyi sajátosságai, az egészséges nemi élet, a családtervezés, az utódok létrehozásához és az egészség biztosításához szükséges tudnivalók, a család funkciói. . .), a közösségi életre vonatkozó erkölcsi normák tudatosítása, gyakorlati megvalósítása, a társadalom általános célkitűzéseinek megfelelő eszmények központba állítása és az aktív egészségnevelés. A családi életre nevelés feladatainak lényegét a dokumentumok a következőkben határozták meg: „megoldásukkal szemlélet- és magatartásváltozást kell elérnünk a felnövekvő nemzedékeknél a családi élettel, a szexuális élettel kapcsolatos érzelmi viszonyulásában, állásfoglalásában, gyakorlatában. Észre kell venni a fiataloknak, hogy e konzervatív-tekintélyi családmodell túlhaladott, a nemek kapcsolatában a dogmatikus tabu-elmélet felszámolandó, a prüdériának véget kell vetni. Ugyanakkor azt is látniuk kell, hogy az anarchista, teljesen felelőtlen, minden kötöttség nélküli kapcsolatok, köztük nemi kapcsolatok is, teljességgel antihumánus jellegűek." (ÓPI dok. kézirat.) A családi életre nevelés tehát szerves része kell legyen a személyiségfejlesztésnek, az életprogramra való felkészítésnek, a teljes emberré nevelésnek, az élet egyik alapvető létformáját meg kell ismertetni a fiatalokkal, azt ugyanis, hogy szülők lesznek, családot fognak alapítani és ez olyan feladat, amire nagyon tudatosan kell felkészülni. 5 65