Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

LOUEA (2) is az előzőhöz hasonló megállapításokat tett. MEL'NIK és KOSZ ARE VA (3) több szőlőfajtánál vizsgálta a tápanyagellátás hatását. Legnagyobb hozamot a teljes műtrágyázás eredményezett. Legjobb minőséget az a terület szolgáltatott, amely szuperfoszfát és kálium-klorid fejtrágyázást kapott. COOK (4) megállapítása szerint a kálium javítja a szőlő minőségét. A káliumtrágyázás hatására nagyobb lesz a fürt, kedvezően hat az érésre. Növelőleg hat a cukor és a savtartalomra, ugyanakkor gátolja a bogyóhullást. SZERPUHOVINITA (5) azt tapasztalta, hogy a foszfortrágyázás mindig nagy hozamnövekedést eredményez. A kálium hatása a must cukortartalmának növekedésében jelentkezik. LEVY (6) a következő általános érvényű megállapításokat teszi húszéves kísérleti tapasztalatok alapján: a nitrogén trágyázásának a szőlő kémiai összetételére, növekedésére és hozamára kifejtett hatása csekély, esetleg nullával egyenlő, amikor a levéldiagnózis megfelelő nitrogén-ellátottságot mutat. A trágyázás hatása akkor pozitív, amikor a levélanalízis nitrogénhiányra utal. A kálium-trágyázásnak a vegetatív tevékenységre és a terméshozam alakulására csekély a hatása, ha a levéldiagnózis megfelelő káliumszintet mutat. A hatás akkor pozitív, ha a levélanalízis küszöb alatti szintet mutat ki. A káliumszintet a K/Mg viszony figyelembevételével kell meghatározni. BRANAS (7) azt írja, hogy a nitrogéntrágyázás eredményeként a terméshozam kimutathatóan növekszik. KOZMA és POLYÁK (8) tenyészedényes kísérleteik során azt állapították meg, hogy a termés mennyisége növekszik a nitrogén- és foszforkezelés szintjének emelésével, de csökkent az ugyanolyan szintű kezelés kálium adagolásakor. A növény termékenységének növekedésében a nitrogén- és foszfor-trágyáknak elsődleges fontossága van. Különösen hangsúlyozni kell a foszfor jelentőségét. VETTORI (9) vizsgálatai szerint a szőlőlevél híven a valóságnak megfelelően tükrözi a talajban levő tápanyagok mennyiségi ingadozásait. GER1CKE (10) arra hívta fel a figyelmet, hogy a növényanalízis vizsgálatai megerősítik azt a tényt, mely szerint a foszforsav fontos alapja a szénhidrátok képzésének. LAUE (11) levélanalízisre vonatkozó vizsgálatai azt igazolják, hogy nem elegendő abszolút értékben meghatározni a szőlőlevél kémiai összetételét, hanem az egyes tápelemarányokat is ismerni kell. DULAC (12) tizenöt éves szőlőtrágyázási kísérleteinek tapasztalatait elemezve azt állapítja meg, hogy a levélanalízis nagy jelentőségű a kísérleti eredmények tolmácsolásában, és a termesztési gyakorlatban egyaránt. CHAMPAGNOL (13) azt a következtetést vonta le, hogy a levélelemzés alapján megállapítható a trágyázás hatása. KOZMA és POLYÁK (14) vizsgálataik során részletes növény analízist végeztek. Azt a következtetést vonták le, hogy a táplálkozás—élettani vizsgálatokhoz a növényanalízis használható, értékelő módszer. A kísérletek tanulsága szerint összefüggés van a tápoldat koncentrációja és a levél kémiai összetétele között. FRENYÓ (15) szerint a növényanalízis adataiból annyit mindig meg lehet állapítani, hogy milyen műtrágyát adjunk az állománynak. SÁROSINÉ (16) igen nagy számú levélanalízis-vizsgálatot végezve, a levéldiagnózist, mint módszert hasznosnak ítéli meg. LEVY, CHALER, CAMHAJI és HEGO (17) sok éves megfigyeléseik alapján bizonyítják a lombanalízis hasznosságát. 436