Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

HEGEDŰS, KOZMA és NÉMETH (18) arra hívják fel a figyelmet, hogy a szőlőlevelek nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma változhat a szőlő fajtája, kora, életciklusa és termőhelye szerint, ezért a levéldiagnózis eredményeit csak igen körültekintően szabad használni. ABDALA és SEFICK (19) azt javasolják, hogy a lombanalízishez szükséges mintákat évi három alkalommal célszerű begyűjteni: júniusban, júliusban és szeptemberben. MELNIK, KOSZAREVA és SZAT DEV KHANDUDZSA (20) két mintavételi időpontot javasolnak: a virágzás utáni időszakot és a termés érésének idejét. Ezzel az állásponttal azonos véleményt ismertet a (21. és 22.) LÉVY—CAMHAJI (23) valamint 1LICSEVICS-CSETKOVICS-FEJOVICS (24) évi négy alkalommal gyűjtöttek mintákat. Ezek a következők: a virágzás kezdetén, a virágzás végén, zsendüléskor és a termés érésekor. A soKéves kísérletek és az azokból leszűrt tapasztalatok alapján Európában már több éve Montpellierben működik egy Levéldiagnosztikai Szövetkezeti Laboratórium, amely a levélelemzési adatok alapján ad szaktanácsot a tápanyagutánpótlásra. A szőlőlevél nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmának meghatározása nedves roncsolmányból történik. A feltáráshoz MRVA (25) salétromsav-perklórsav elegyét javasolja. BASSON, STANTON és BÖHMER (26) tömény sósavas és salétromsavas feltárást ismertet. TURYNA-TYSZK1EWICZ (27) a kénsav-hidrogén-peroxidos feltárás mellett foglal állást. Az előzővel azonos az álláspontja MAJBORODA-nak (28) is. SÁROSINÉ és KIRÁLY (29) a nedves roncsolást megelőző előkészítő munkálatokat ismerteti. THAMMNÉ, KRÁMER és SARKA Dl (30) a növényi anyagokban levő foszfortartalom vizsgálatának ammónium-molibdo-vanadátos módszeréről adnak részletes leírást. SVEHLA (31) elvi és gyakorlati ismereteket nyújt az alkáli kationok lángfotometriás meghatározásához. 3. A kísérlet bemutatása A kísérlet 3 tényezős, split-plot rendszerű, négy ismétléses. Tényezők: „A" tényező aj = 50 rügy/tőke a

2 = 65 rügy/tőke a

3 = 80 rügy/tőke „B" tényező bi = rotációs kapával bemunkált szerves anyag b

2 = ekével bemunkált szerves anyag ,,C" tényező Ci = szerves trágya c

2 = szerves+műtrágya c

3 = műtrágya A c

3-as kezelés 418,2 kg/ha P

20

5-nak megfelelő szuperfoszfátot és 930 kg/ha K

2 O-nak megfelelő kálisót jelentett. A c

2 -es kezelés az előző trágyaadagok egyik felét műtrágyaként, a másikat tőzegfekál alakjában kapta. A Ci-es kombinációk csak tőzegfekált kaptak. Az egyes trágyakezelések egymással azonos tápértéket képviseltek. A szabadföldi kísérletet az egri Szőlészeti Kutató Intézet irányításával végzik egy országos középtávú kutatási terv részeként. A talaj szervesanyag-szükségletét vizsgálják barnaföld típusú mész-szegény agyagtalajon. A kísérletet megelőzően megtörtént a talajminták kémiai elemzése, valamint a kísérleti területen levő szőlőlevél kémiai analízise. Mindkét vizsgálatot a Szőlészeti Kutató Intézet Országos Központi Laboratóriuma végezte átlagmintákból, az OMMI előírása szerint. A „C" tényező szerinti trágyaadagok összeállítása az előzőkben leírt kísérletek 437