Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

termettségén kívül az kellett, hogy a vidék népzenéje gazdag legyen, továbbá az, hogy az emberek könnyen kaphatók legyenek az éneklésre. Ilyen vonatkozásban a román és szlovák vidékeken a gyűjtő bizonyos fokig könnyebb helyzetben volt mint a magyar falvakban. A nemzetiségi területeken a gyűjtést a helyi értelmiségiek (papok, tanítók) is inkább tekintették szívügyüknek s tőlük telhetően igyekeztek segíteni a munkát. A Hunyad megyei népzenét Bartók annyira érdekesnek találta, hogy a következő év márciusában, a Magyar Néprajzi Társaság rendezésében, előadást tartott róla. A zenei bemutatásokat a Cserbeiből Budapestre utaztatott parasztok szolgáltatták. Az előadás anyaga „A hunyadi román nép zenedialektusa" címmel rövidesen megjelent az Ethnographia című folyóiratban is. 1 7 Dallam a Hunyad megyei gyűjtésből Ami a további gyűjtőmunkát illeti az 1914-es évben két nagy gyűjtőútra került sor. Az egyik út ismét Biharba, a másik pedig Maros-Torda megyébe vezetett. A bihari út célja ez alkalommal az volt, hogy egy adott falu — Havasdombró — teljes népzenei anyagát felmérje egy későbbi monográfia számára. Busitia János leveléből kitűnik, hogy nem volt könnyű olyan falut találni, ahol „minden meg legyen ami a monográfiához szükséges" 1 8 . A Béli-hegyekben fekvő Havasdombró a közlekedési utaktól viszonylag távoleső, zárt közösségű település volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 1290 ember élt a faluban, valamennyien görögkeleti vallású románok. Bartók a közeli Örvényesen egy Marele Isaias nevű erdész házánál szállt meg, mivel a havasdombrói pap nem vállalta a kalauzolását. Busitia leveléből tudjuk azt is, hogy Marele erdész nagy „kalákát" ren­dezett. Valószínű, hogy erre, a havasdombrói énekeseken kívül más közeli falvakból is jöttek énekesek (Borz, Pantasa, Sólyom, Tenkeszéplak). Ezeken a helyeken tehát helyszíni gyűjtés nem történt. Havasdombróra Busitia kíséretében ment, elsősorban a vasárnapi tánc érdekelte. A falu öreg paraszthegedűsétől, Petrisor Pusco-tól mintegy 40 táncdallamot jegyzett le. Sikerült havasikürt-felvételeket is készítenie. Közel 70 dallam gyűlt össze a falu népzenei monográfiájához. Bartók természetesen nem gondolt a munka befejezésére. Fonográfhengereinek egy részét Belényesen hagyta egy későbbi havas­dombrói gyűjtés számára 1 9 Áprilisban feleségével Ziegler Mártával együtt Maros-Torda megyébe utaztak. Ez alkalommal magyar népdalokat is gyűjtött, de több román lakosságú faluban is járt. Egy Felsőoroszi nevű faluban jegyezte fel azt a kolinda-szöveget amelyet később a Cantata profana-ban használt fel 2 0. A munkában felesége is részt vett. A helységnév­kimutatásában közölt Maros-Torda megyei falvak közül Bala, Körtekapu, Maroskisfalud, Mezőmajos, Nyárádtő községekben, férje útmutatásai alapján, ő végezte a gyűjtést. 25* 403

Next

/
Thumbnails
Contents