Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

sokféle táncot, balladákat gyűjtött s talált esőt-kérő énekeket is. Útjáról nagy lelkesedéssel számolt be Busitia Jánosnak. Munkáját a következő év, 1913 februárjában folytatta ezen a vidéken. Táncdallam a Temes megyei gyűjtésből Március 15-27. között került sor márarnarosi gyűjtőútjára. A fáradtságos, de eredményében gazdag útra Birlea János görög katolikus lelkész (egyben folklorista is), Bartók kísérője így emlékezett vissza: „Bartók 1913.. március 12-én érkezett Máramarosszigetre. Onnan egy kétlovas szekér vitte a 45 kilométernyire levő Ieud községbe. Kimerültnek látszott, elgondolkozó volt, de a munkára egész figyelmét összpontosítani tudta és fáradhatatlannak bizonyult . . . Alig pihent egy keveset máris munkához látott."

1

5 A Bartók nyomában járó későbbi román gyűjtők több olyan idős férfival és asszonnyal találkoztak, akik még emlékeztek rá: „Volt itt egy úr amikor még nem kezdődött el a verekedés (vagyis az első világháború) ... aki összeszedte a faluból az összes hórákat is gépre is felvette."

1 6 A Máramarosban hallott hora lunga dallamok sokáig foglalkoztatták Bartókot. Ősi perzsa—arab kapcsolatokat vélt bennük felfedezni. Az év másik nagy román népzenegyűjtő útja a Hunyad megyei volt. Bartók a legjobb időben érkezett erre a vidékre: decemberben karácsony—új év táján. A téli időszak sok tekintetben kedvez a gyűjtésnek. Egyrészt sokféle énekes népszokás kapcsolódik az akkori ünnepekhez, másrészt a parasztok is jobbára otthon tartózkodnak. így nemigen csodálkozhatunk azon, hogy Bartók egy Hunyad megyei faluban, Paucinesden, 24 óra leforgása alatt nem kevesebb mint 105 dallamot gyűjtött: 45 táncdallamot, 28 kolindát (hosszú szövegekkel) s további 32 más éneket. Ehhez természetesen a gyűjtő rá402 Dallam a Máramaros megyei gyűjtésből