Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

ennek a tájnak népzenéje a már korábban megismert Belényes-yaskoh vidék zenéjéhez. S bár Busitia János számos ajánlólevelet írt számára a szóban forgó falvak papjaihoz, tanítóihoz, az utazására nem kerülhetett sor, mivel váratlanul megbetegedett. Később hangversenykötelezettsége, majd római és párizsi útja (itt arab népzenei felvételeket tanulmányozott) miatt kellett elhalasztania az érdekesnek ígérkező munkát. . így tehát csak az év végén juthatott el Biharba. „Hét nap óta dagasztom Szombatság;-Rogoz, Drágcséke, Tasádfő, Korbezd és Kotyiklet sarát. Hiába, ez az ország legérdekesebb része népzene szempontjából. Itt minden ősi . . olvashatjuk egy 1911. december 31-én kelt lapján.

1

1 Bartók a Monarchia egyik legelmaradottabb vidékén járt. Olyan helyen is. megfordult, ahol egy ember sem tudott se írni, sem pedig olvasni. Kotyiklet — népzenei szempontból — valóban „mintaközség" volt - " } >

t Dallam a Bihar megyei gyűjtésből Mint zeneszerzőt, ekkor már eléggé széles körben ismerték. Művei azonban, ahogyan azt a korabeli kritikákban olvashatjuk, eléggé ellentmondásos fogadtatásban részesültek. Érmek egyik oka az volt, hogy zenekari művei legtöbbször, nagyon gyenge előadásban kerültek a hallgatóság elé. Az 1910-es évek elején nemigen találunk olyan karmestert, aki megértő interpretátora lehetett volna nálunk az új zenének, s a zenekarok felkészültsége is hiányos volt. Ilyen körülmények között néhány fiatal muzsikus

1

2 ,1911 tavaszán megalakította az „Új Magyar Zene-Egyesület" — röviden ÚMZE — elnevezésű társaságot. Ennek feladata, többek között, az lett volna, hogy megfelelő hangversenyzenekart szervezve biztosítsa az új zeneművek méltó tolmácsolását. Voltak akik úgy látták, hogy,a magyar zenei életben ezzel egy új korszak nyílt meg. Sajnos nem így történt. A zenekart nem sikerült megszervezni, s az egész vállalkozás négy kamarahangverseny után abbamaradt. A budapesti közönség továbbra is érdektelenséget mutatott az új muzsika iránt, s a kritika hangja sem változott meg. „Ezért is, meg még sok másféle személyes kudarc miatt"

1

3 — Bartók 1912 táján visszavonult a nyilvános zenei élettől. Annál nagyobb energiával fordult most a népzenekutatás felé. 1912-ben a következő gyűjtőutakra került sor: Január hó közepe táján Ugocsa megyei falvakban gyűjt, majd ugyanennek a hónapnak a végén ismét Biharba utazik. Ez alkalommal az Élesd vidéki népzenét tanulmányozza. Az ajánló leveleket mint eddig, most is Busitia János írja számára. Márciusban Temes megyében találjuk, áprilisban magyar népzenét gyűjt Bereg megyében, de átrándul Szatmár és Ugocsa megyékbe is, hogy újabb dallamokkal gyarapítsa román anyagát. Az időközben kiadásra elfogadott, Belényes-Vaskoh vidéki gyűjtéseit tartalmazó kötet nyomdai munkálatai is szépen haladnak. Bartók augusztusban már a korrektúrán dolgozik.

1

4 November végén Temes és Torontál megyei községeket keresett fel. Nagyon 21* 401