Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

szőlővel beültetve, s így a szőlőterület mennyiségét tekintve az első helyet foglalja el.

2

9 Az északnyugati részen található Cegléd-pusztán, melynek 557,1 holdas, a vízen túli rész 10,3%-át elfoglaló területén a Birka-, a Bajusz-, a Felső-Galagonyás-, a Szurdok-, és a Hergyimó-dűlő osztozott, a szőlőművelés szintén túlszárnyalta az összes többi művelési ágat." A Birka-dűlőben 112,8 hold (80,3%), a Bajusz-dűlőben 91,4 hold (57,3%), a Felső-Galagonyáson 49,2 hold (58,8%), a Szurdokban 17,1 hold (67%), a Hergyimó-dűlőben pedig 65,1 hold (44%) volt szőlő. A Cegléd-puszta területéből ezzel 333,6 holdat foglalt el szőlő, s így a puszta területének 60,2%-ára terjedt ki.

3

0 A vízen túli rész 57,6%-át, tíz dűlőt, 3107,5 holdat felölelő Szőlőske-pusztán 1019,3 holdat, a terület 32,8%-át népesítette be szőlő. A város szőlővagyonának épp egynegyede terült el itt. A pusztához tartozó dűlőkben egyébként a szőlőterület aránya a következőképpen alakult: Kis-Eged 39,5% (21,9 hold), Nagy-Eged 40,3% (239,5 hold), Nádas 56,9% (26,9 holtj), Tóthegy 73,3% (43,4 hold), Vidra 74% (33,8 hold), Szőlőske 5,2% (76,5 hold), Afrika 81% (83,2 hold), Mészhegy 53,8% (99,8 hold), Nyerges 44% (26,7 hold) és végül a Síkhegy 76,7% (367,6 hold). A szőlőt az egész határban egyedül itt előzte meg másik művelési ág. Ez az erdő volt, amelynek 1314,3 holdja, a puszta területének 42,3%-át foglalta el. Ez egyben a városhoz tartozó erdők 96,9%-át jelentette.

3

1 A szőlőművelés tehát — mint az a fentiekből egyértelműen tetszik ki —az ún. vízen túli rész 5397,5 holdas darabján is uralkodó volt. 2355,8 holdat, a határrész 43,6%-át foglalta el. A második legnagyobb művelési ág az erdőgazdaság volt, 1318,8 holdjával a határrész 24,4%-át mondhatta magáénak. A szántók 787,4 holdat (14,6%), a legelők 420 holdat (7,8%), a rétek 294,5 holdat (5,4%), tettek ki. A kertbirtok 32,7 hold (0,6%), míg a földadó alá nem eső területek 176,7 holdat (3,3%) foglaltak el. Szemlénk végére érve a következő összkép tárul elénk: a város 10 052 holdas határából 4204 hold, a határ 41,8%-a volt szőlőterület, 2100 hold (20,9%) szántó, 1356 hold (13,5%) erdő, 1272 hold (12,6%) legelő, 578,7 hold (5,7%) rét, 171,1 hold (1,7%) kert és 356,8 hold (3,5%) volt a földadó alá nem eső terület. A Tihamér és Maklány közti, valamint a Töviskesvölgy kivételével, ahol egyáltalán nem volt szőlő, a szőlőművelés volt a fő termelési ág. A szőlőművelés aránya az Afrika és a Birka-dűlő területén volt a legmagasabb, meghaladta a 80%-ot. 70 és 80% között váltakozott a Kisgalagonyás, Kiskocs, Kisnyúzó, Maklány, Ráchegy, Síkhegy, Tóthegy és Vidra területén. Az Almagyaron, BelsőKisrózsáson, Cegléden, Gyilkoson, Hajduhegyen, Nagy galagonyáson, Nagyrózsáson, Szarkáson, Szurdokban és Újfogáson 60 és 70% között volt a szőlőföldek részesedése. A többi dűlőben 50 és 60% között volt az arány. Abszolút számokban a legnagyobb a szőlőterület Cegléd, Síkhegy, Álmagyar, Kisgalagonyás, Nagy-Eged és a Hajdúhegy dűlőkön volt. Csupán nyolc olyan dűlő volt (az Agárdi, a Fertő, a Tihamér, a Kőporos, a Hergyimó, a Kis-Eged, a Nagy-Eged, a Szőlőske és a Nyerges), ahol a szőlőföldek területe 50% alatt maradt. Ettől eltekintve azonban a szőlőbirtokok nagysága — a Szőlőske dűlőt kivéve, ahol a legalacsonyabb volt a szőlők aránya — mindenütt számottevő művelési ág volt. Az említett Cegléd, Síkhegy stb. dűlőkben a szőlő kiterjedése 200 és 400 hold között volt. Tíz dűlőben (éspedig: Ráchegyen, Szarkáson, Nagykocson, Kiskocson, Belső-Kisrózsáson, Paphegyen, Fertőn, Nagygalagonyáson, Tihaméron és Birkán) 100 és 200 hold között mozgott, a többiben 100, sőt kilenc helyen 50 hold alatt maradt. 50 holdat meg nem haladó szőlőterület Gyilkoson, Újfogáson, Felső-Galagonyáson, Szurdokon, Kis-Egeden, Nádason, Tóthegyen, a Vidra és a Nyerges dűlőben volt található. 388