Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

területe 257,6 hold volt (a vízen inneni rész 5,5%-a), itt 84,5 holdon termeltek szőlőt, a Hajduhegyen 347,8 holdból (a határrész 7,5%-ából) 219,7 holdat (63,2%) borítottak szőlők.

2

2 Az eddig ismertetett, az egri határ nyugati felének északi, illetve középső részét alkotó dűlőktől dél felé haladva a Fertő-dűlőt találhatjuk, melynek területe 243,5 hold (a nyugati határrész 5,2%-a) volt. Szőlőművelés 105,8 holdon folyt, ami a dűlő területének 43,4%-át jelentette. A szántók 71,7 holdat, a rétek 38,3, a kertek 9,4, az erdők 6,7, a legelők 1,6, végül a földadó alá nem eső területek 9,9 holdat foglaltak magukba.

2

3 A Fertőtől délkeletre található a Kisgalagonyás. 403,1 holdas darabján (a vízen inneni rész 8,7%-a) a legnagyobb kiterjedésű ismét csak a szőlőművelés volt. Szőlővel 297,6 hold, a dűlő területének 73,8%-a volt beültetve. A szőlő mellett úgyszólván eltörpült a többi művelési ág, amennyiben szántóföld-művelés csak 48,1 holdon (11,9%), a kertművelés 22,5 holdon (5,6%), a rétgazdálkodás 14,2 holdon (3,5%), az erdőművelés 7,2 holdon (1,8%), a legeltetés 1,4 holdon (0,3%) folyt. A művelés alá fogott területeken kívül még 11,9 hold (2,9%) földadó alá nem eső terület volt található.

2

4 Az egri határ legdélebbi pontján elterülő Nagygalagonyás határa 147,5 holdat, a vízen inneni rész 3,1%-át fogta körül. A szőlő 100,2 hold volt, a dűlő területének 67,9%-át foglalta el.

2

5 A Nagygalagonyástól északnyugatra, az egri határ egyik kiszögellésében elhelyezkedő Maklány-dűlő 104,9 holdas területének legnagyobb részét, 77,8 holdat szintén szőlők borítottak.

2

6 Míg eddig mindenütt és mindenfelé szőlősorok és szőlőtáblák tűntek elénk, a nyugati határrész legnagyobb kiterjedésű dűlőjéből, az 1117,1 holdas (a nyugati határrész 24%-át kitevő) Tihamér és Maklány közti dűlőből hiányzott a szőlő. Területének 48,5%-án (542,3 holdon) szántógazdálkodás, 35,1%-án (392,5 holdon) legelőgazdálkodás, 9%-án (100,6 holdon) rétművelés, 2,3%-án pedig (25,4 holdon) kertgazdálkodás folyt, a többi terület pedig a földadó alá nem eső terület volt.

2

7 Összefoglalva az eddigieket azt állapíthatjuk meg, hogy a vízen inneni részen az uralkodó művelési ág a szőlőművelés volt. 1848,2 holdjával messze megelőzte és maga mögött hagyta az egyéb művelési ágakat, és a nyugati területek 39,7%-át foglalta el. Csupán két dűlőben nem folyt szőlőtermelés, és csak két olyan akadt a 19 közül, ahol a szőlőterület nem haladta meg a dűlő területének 50%-át. A többiekben, szám szerint 15 dűlőben a szőlők kiterjedése 50 és 80% között mozgott. Ezután 1312,6 holddal a szántóföldi művelés következik, amely a határrész 28,2%-át foglalta el. A szőlők és a szántók után a legjelentősebb a legelők részesedése volt, melyek 852,5 holdat, a vízen inneni rész 18,3%-át foglalták el. A rétekre 284,2 hold (6,1%), a kertekre 138,4 hold (3%), az erdőkre 37,2 hold (0,8%) esett, végül a földadó alá nem eső területek 180,1 holddal a nyugati részek 3,9%-át tették ki. Áttérve az Eger patak keleti oldalán elterülő, egykor Borsodhoz tartozott, ún. vízen túli részre, de eltekintve az eddig követett részletezéstől, azt találjuk, hogy a 19 dűlő mindegyikében folyt szőlőtermelés. Tihamér 361,5 holdat számláló, s a keleti rész 6,6%-át magába foglaló területén 149,5 hold, a dűlő 41,3%-a volt szőlő. A Kőpui os-dűlőben 162,6 holdból 65,2 holdon, a dűlő 40,1%-án virágzott. A vízen túli rész egyik legtekintélyesebb területű, a keleti területek 10,9%-ra, vagyis 582,6 holdra kiterjedő Almagyaron túlnyomóan szintén szőlőtermelés folyt. Kiterjedése 364,7 hold, a dűlő területének 62,6%-a volt.

2

8 Az Almagyartól északra helyezkedő, ugyancsak tekintélyes területű Cegléd-dűlő, amely 626,2 holdat számlált, és ezzel a vízen túli rész 11,6%-ára terjedt ki, egyenesen azzal tűnt ki a város dűlői közül, hogy földjéből 421,5 hold, területének 67,3%-a volt 25* 387