Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

előttünk. Legjelentősebb művelési ág itt a szőlő volt, amely egymaga is nagyobb területet foglalt el, mint a többi művelési ág együttvéve. A szőlőterületek ugyanis 185,2 holdat tettek ki és ezzel a dűlő területének 71,5%-át tartották hatalmukban. Ezután 57,2 holddal, a dűlő területének 22,1%-ával a szántók következtek. Ehhez némi kert (1,4 hold), valamint rét (8,3 hold) csatlakozott, amik azonban csak másodlagos jelentőségűek voltak és az ún. „szőlőalj" szerepét töltötték be. A földadó alá nem eső területek szintén csekély terjedelműek voltak, mindössze 6,8 holdra, a dűlő területének 6,2%-ára rúgtak.

12 Dél felé haladva 178,1 holddal a vízen inneni rész 3,8%-át elfoglalva, a Szarkás-dűlő következett, melynek területéből 110,5 holdat, vagyis 62%-ot borított szőlőültetvény. A fennmaradó területeken szántó-, kert- és rétgazdálkodás folyt. A szántó 53,3, a rét 8,1, a kert pedig 3,8 holdra terjedt ki, ami a terület 29,9, 4,5, illetve 2,1%-át jelentette, minimálisra, 2,3 holdra szorítva ezzel a mezőgazdaságilag nem hasznosított területeket.

13 A Szarkás déli szomszédságában 470,4 holddal mint az egyik legnagyobb kiterjedésű dűlő, a Töviskesvölgy terült el. Fekvése nem kedvezett a szőlőművelésnek, legnagyobb részét, 425,6 holdat (90,5%) legelők borítottak, emellett viszonylag jelentős volt, 38,9 hold (8,3%), a földadó alá nem eső részek aránya. Emellett jelentéktelen, mindössze 12 holdat számláló szántóföld és rét helyezkedett el.

1

4 A Töviskesvölgy tői délnyugatra fekvő, 35,9 holdat felölelő Kisnyúzón szintén a szőlő játszotta a fő szerepet, amennyiben 28,5 holddal a dűlő 79,4%-át foglalta el. A szőlőültetvényekhez képest jelentéktelen volt az a terület, amelyet szántóföldi, kert- és rétművelés formájában hasznosítottak, végül egészen elhanyagolható mennyiség (0,4 hold) volt a földadó alá nem eső terület.

1

5 Még délebbre, a város nyugati határvonala mentén húzódó, a vízen inneni rész 2%-át magába foglaló, s 94,8 holdat számláló Nagynyúzó-dűlőben szintén a szőlő foglalta el az első helyet. 53,3 holdon, azaz a dűlő területének 56,2%-án virágzott. 29,9 holdon (31,5%) a szántóföldi művelés folyt. 6,8 holdat rétként hasznosítottak, 3,2 holdon kert terült el. Szintén csekély (1,6) hold volt a mezőgazdaságilag nem értékesített terület.

1

6 Szintén jelentős szőlőterülettel tűnt ki a Nagynyúzótól északkeletre elterülő, 250,8 holdas területével a vízen inneni rész 5,4%-át elfoglaló Nagykocs nevű dűlő, ahol 129,3 noldon folyt a szőlőművelés, s ezzel szemben 104,6 hold volt a szántó, 10 hold a rétek, 2,9 hold a legelő, 0,7 hold a kertek és 3 hold a földadó alá nem eső terület. A szőlőterület a dűlő 51,5%-át foglalta el, amihez kiterjedés tekintetében (41,7%) egyedül csak a szántóföld volt mérhető.

1

7 Nagykocs déli szomszédja a 152,8 holdat, s ezzel a vízen inneni rész 3,3%-át határai között tartó Kiskocsdűlő volt. 107,8 hold, területének 70,5%^a szintén szőlővel volt beültetve. A többin szántóföldek és rétek terültek el.

1

8 A Kiskocstól délnyugatra fekvő, s a vízen inneni, vagyis a nyugati határrész 3,4%-át magába foglaló, s 161 holdra terjedő Belső-Kisrózsáson szintén a szőlő volt a fő művelési ág, amennyiben a dűlő 62,1%-án, kereken 100 holdon díszlett. Jelentősebb területet 47,3 holdat csupán a szántók foglalták el még.

1

9 Nagyrózsáson, mely 108,2 holdra terjedt ki, s így a vízen inneni rész 2,3%-át jelentette, szintén a szőlő uralta a terepet, területe 74,9 hold, a dűlő területének 69,2%-át foglalta el. A fennmaradó részeken 19,7 hold szántó, 4,6 hold kert, 3,8 hold legelő, 2,7 hold erdő, 0,8 hold rét és 1,3 hold földadó alá nem eső terület volt található.

2

0 A Nagyrózsástól délre elterülő Gyilkos és Újfogás dűlőkben 21,9 hold (62,6%), illetve 31,9 hold (63,8%) volt a szőlő részesedése.

2

1 A két utóbbitól keletre található Paphegyen, illetve az ettől északra lévő Agárdidűlőben és a Hajduhegyen szintén a szőlő volt a vezető művelési ág. A Paphegy 137,7 holdas területéből 119,3 holdon a terület 50,2%-án folyt szőlőművelés. Az Agárdi-dűlő 386