Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A kémiáról az életre való átmenettel kapcsolatosan Engels korában csak hipotézisek léteztek. Még csak feltételezik, hogy össze kell majd kapcsolni a kémiai és biológiai mozgásformákat. Ez az engelsi hipotézis beigazolódott és továbbfejlődött a biokémia létrejöttével. Itt ugyanaz a helyzet állt elő, mint az elektrokémiánál — az elektromos és kémiai mozgásformák kapcsolatánál. „Csak a szerves test reagál önállóan — természetesen ereje határain belül — úgy, hogy itt a szerves testnek önálló reagáló ereje van; az új reakció csak közvetítésével érvényesülhet."

1

8 — írja Engels. Az átmenet itt is megteremtődött, amikor a vegyi mozgás átmegy biológiai mozgásba. Engels végül a természetben végbemenő mozgásformák társadalmi mozgásba történő átmenetével foglalkozott. Figyelmét az antropogenezis problémájának kidolgozására fordította, s megalkotta munkaelméletét az ember származásáról. Ezzel kialakult az engelsi mozgásformák lineáris sora, melyet az alábbi sematikus ábra mutat — az anyagi hordozók feltüntetésével: mechanikai fizikai kémiai biológiai mozgás mozgás mozgás > mozgás > (égi-, földitestek) (molekulák) (atomok) (fehérjék) Engels a konkrét anyagot egyre kisebb részekre osztotta: testek — molekulák — atömök, s fokozatosan sorba kapcsolta az anyag mozgásformáit: mechanikai—fizikaikémiai (az élettelen természetben). Az élettelen test felosztásánál minőségi határhoz érkezve megállapította az átmenetet az egyik mozgásformáról a másikra; a molekuláknál a mechanikai mozgásformáról a fizikaira, az atomoknál a fizikai mozgás áttér a kémiai mozgásformára. A testek egyre kisebb részekre osztásának útja fordítottja az anyag fokozatos fejlődésének. Az anyag az egyszerűtől az összetett felé, az alacsonyabb rendűtől a magasabb rendű felé halad. Ezt a fordított utat az alábbi sematikus ábra mutatja a mechanikai, fizikai, kémiai mozgásformáknál, nyíllal jelölve az átmenetet:

1

9 kémiai mozgás <(atomok) fizikai mozgás <(molekulák) mechanikai mozgás (testek) Engels gondolatmenete a kémiai mozgásnak —> biológiai mozgásra történő átmeneténél a fejlődéssel megegyező irányban halad. A földi testek és a molekulák közé állítja a sejtet, mint közbeesőt. Ezt a gondolatmenetet a következő sematikus sor ábrázolja: kémiai fizikai mechanikai mozgás ^ mozgás mozgás (atomok) (molekulák) (testek) 1 ——— —— > biológiai mozgás (fehérjék, sejtek) Az anyag mozgásformáinak és anyagi hordozóinak összekapcsolásánál világosan látható, hogy ellentétes irányból tükrözik a természet fejlődésének folyamatát. 36